Háborús helyzetkép: ezek a legújabb események

Az elmúlt 48 órában drámai fordulatot vett a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus. Izraeli és amerikai repülőgépek iráni rakétabázisokat, haditengerészeti célpontokat és – állításuk szerint – vezetési központokat támadtak, miközben Irán ballisztikus rakétákat és drónokat indított Izrael, valamint több Öböl-menti ország irányába.

Az iráni Vörös Félhold közlése szerint eddig legalább 555 ember vesztette életét Iránban a légicsapások következtében, és több mint 130 város érintett. Izraelben 11 halálos áldozatról számoltak be, köztük Jeruzsálem térségéből is.

Kuvaitvárosban füst szállt fel az amerikai nagykövetség közeléből, miután rakétatalálat érte a komplexumot. A kuvaiti védelmi minisztérium közlése szerint több amerikai harci repülőgép is lezuhant az ország területén, a pilóták állapota stabil. Az amerikai hadsereg egyelőre nem kommentálta az esetet.

Irakban egy Irán-barát síita milícia vállalta a felelősséget egy bagdadi dróntámadásért, míg Cipruson egy brit katonai bázist ért dróncsapás. A térség egyre több pontján jelennek meg az iráni szövetséges fegyveres csoportok.

Olajlétesítmények kerültek célkeresztbe

A konfliktus új szintre lépett, amikor Irán a régió energialétesítményeit is támadni kezdte. A szaúd-arábiai Ras Tanura finomítót drónok vették célba. Bár a légvédelem több eszközt megsemmisített, a lehulló roncsok tüzeket okoztak. A napi több mint félmillió hordó kapacitású létesítményt elővigyázatosságból ideiglenesen leállították.

Az Ománi-öbölben egy Marshall-szigeteki zászló alatt hajózó olajtanker ellen robbanóanyaggal felszerelt dróncsónakot vetettek be; egy tengerész életét vesztette. Kuvait egyik finomítójánál szintén sérüléseket jelentettek a lelőtt drónok törmeléke miatt.

Elemzők szerint Irán célja, hogy gazdasági nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra és szövetségeseire az energiaszállítások veszélyeztetésével. A Hormuzi-szorosban – ahol a világ olajkereskedelmének mintegy ötöde halad át – több hajót is támadás ért az elmúlt napokban.

Közben Teherán azzal vádolta Washingtont és Jeruzsálemet, hogy az iráni nukleáris infrastruktúrát is célba vették, köztük a natanzi létesítményt. Az amerikai és izraeli fél ezt nem erősítette meg, de hangsúlyozták: „vezetési és nukleáris infrastruktúrára” mérnek csapásokat.

Harcok Libanonban is

Libanonban a Hezbollah rakétákat lőtt ki Izraelre, válaszul az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei halálára. Izrael légicsapásokkal reagált Bejrút déli negyedeiben; a libanoni egészségügyi minisztérium szerint legalább 31 ember meghalt, 149 megsebesült.

Az Egyesült Államok B-2 lopakodó bombázókat vetett be, és közlése szerint több iráni hadihajót elsüllyesztett. Donald Trump amerikai elnök kijelentette:

a hadműveletek addig folytatódnak, amíg minden célkitűzést el nem érnek”,

ugyanakkor jelezte, hogy nyitott lenne tárgyalásokra egy új iráni vezetéssel.

A konfliktus kimenetele továbbra is bizonytalan. A régió nagy része a diplomáciai megoldást sürgeti, miközben a polgári lakosság egyre nagyobb árat fizet a kiszélesedő háborúért. A WHO hétfőn felszólította a feleket: a civilek és az egészségügyi létesítmények védelme „nem lehet alku tárgya”.