Belföld
Ruszin-Szendi üzent Orbánnak: „Ne is gondolkodj hamis zászlós műveletben!”
Orbán Viktor magasabbra kapcsol a háborús helyzettel való félelemkeltéssel, immár azzal, hogy katonákat kíván telepíteni energetikai létesítmények mellé - nem titkoltan azt sugallva, hogy az ukránok meg akarnának támadni bennünket. Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök szerint, ha valóban érné bármilyen támadás az infrastruktúránkat, nagyon könnyen lelepleződne, hogy az kinek állt érdekében - részletesen elmagyarázta, hogy egy NATO-tagországot nem sokan támadának meg, de ha a kormány valóban fél egy ilyen akciótól, nyugodtan fordulhatna a NATO-hoz. Ám ezt nem teszi, hiszen csak a látvány érdekli: hogy az emberek katonákat lássanak az utcákon és féljenek.
„Semmi másról nem szól a történet, csak hogy a háborús pszichózist a lehető legmagasabbra emeljék. Ezért fogják kirendelni a katonákat, hogy fokozzák azt, hogy itt lehet baj. Jelentem, itt akkor lehet baj, ha az Orbán-kormány akarja. Hamis zászlós műveleteket ne próbáljanak meg előkészíteni, úgyis kiderül, ki van a háttérben” – figyelmeztetett legutóbbi videójában Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Tisza Párt honvédelmi szakértője, egyenesen megüzenve Orbánnak: „Ne is gondolkodj hamis zászlós műveletben!”.
De vajon miért is riogat Orbán azzal, hogy Magyarország kritikus infrastruktúráját támadás érheti? Ruszin-Szendi részletes magyarázattal is előállt.
„Azt látjuk, hogy a kormány – élén Orbán Viktor-ral és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel – azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy Magyarország energetikai rendszerét Ukrajna akarja szétverni, és ezért katonákat kell telepíteni az országban”.
Azonban, hívta fel a figyelmet, „ha valódi, állami szintű fenyegetés érné Magyarország energiaellátását, akkor annak a NATO-ban jól ismert és világos eljárása van”. Ilyenkor a kormány kezdeményezheti a NATO 4. cikkelyének konzultációját. Ez pontosan arról szól, hogy ha egy szövetséges ország fenyegetést érzékel a biztonságára – például kritikus infrastruktúra ellen –, akkor a szövetségesek azonnal közös helyzetértékelést és koordinációt, konzultációt indítanak. De „most mégsem ez történt. Nem indult 4. cikkelyes konzultáció. Nem történt szövetségi egyeztetés. Viszont történt valami más: látványos katonai telepítés és politikai kommunikáció.”
Tény, hogy a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszát orosz támadás érte – ez utóbbi körülményt viszont a magyar kormány nem mondja ki hangosan. „Szijjártó Péter egyszer sem ejtette ki azt a szót: Oroszország. Nem Ukrajna támadta meg Magyarország energiaellátását.” Ruszin-Szendi kitért rá, hogy a kritikus infrastruktúrák védelme a NATO-ban is kiemelt területnek számítanak, külön politikai szervezet foglalkozik az energiabiztonsággal, egy dedikált szakmai központ operatív szinten is foglalkozik a kritikus infrastruktúra sebezhetőségével, hibrid fenyegetésekkel. És bár van olyan NATO szervezet, amely ehhez kapcsolódó oktatás-képzést folytat le évente több alkalommal is, Magyarország többszöri felkérést követően sem csatlakozott ehhez.
„Nem vagyunk tagja annak a szervezetnek, amely épp azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekre ma hivatkozva katonákat küldünk az utcákra.”
– húzta alá a volt vezérkari főnök.
„Ha ez valóban biztonsági vészhelyzet, miért nem fordult a kormány a NATO-hoz? A szövetség 4. cikkelye pontosan erre való: ha egy tagállam úgy érzi, biztonságát fenyegetik, konzultációt kezdeményezhet. Azonnal. Ingyen. A legerősebb katonai szövetség teljes politikai és szakmai súlyával a háta mögött. Nem tette.” – írta Ruszin-Szendi.
Ugyanakkor nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió is kiemelt stratégiai területként kezeli a kritikus infrastruktúra védelmét. Az EU külön szabályozást és programokat hozott létre az energia-, közlekedési és digitális rendszerek ellenálló képességének erősítésére — pontosan azért, hogy egyetlen tagállam se maradjon egyedül, ha külső nyomás, hibrid támadás vagy ellátási zavar éri. „Magyarország tehát nem elszigetelt ország: rendelkezésre állnak európai és szövetségi mechanizmusok — csak élni kellene velük. Éppen ezért különösen árulkodó, hogy a valódi biztonsági keretek helyett a kormány kampánylogikát választott. Miért nem csatlakozott Magyarország ahhoz a vilniusi NATO-szervezethez, amely 2012 óta kizárólag a kritikus energiainfrastruktúrák védelmével foglalkozik — és amelynek tagja Lengyelország, a három balti állam, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az USA?” – teszi fel a költői kérdést Ruszin-Szendi.
„A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az energiabiztonságot nem megoldani akarják. Hanem kampányüzemmódban tartani. Új félelmet generálni. Új ellenséget mutatni. Katonákat az utcára küldeni — látványosan, választások előtt, ott, ahol a kamera jól fog.
Mi ezt látjuk. És kimondják helyettük azt is, amit ők soha nem mondanak ki: A Barátság kőolajvezetéket Oroszország támadta meg. A magyar embereket a saját kormányuk ejti foglyul.” – summázott a szakember.