Keményebb fókusz, adatvezérelt kiválasztás: ezt üzeni a cégeknek a NAV 2026-os ellenőrzési terve

A fókuszterületek között ott van a kiskereskedelmi adó, az e-kereskedelmi platformok működése, a futárszolgáltatók, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a kapcsolt vállalkozások és a transzferárak, valamint a globális minimumadó is.

Mesterséges intelligencia és valós idejű adatkapcsolatok

A NAV az áfacsalási mechanizmusok feltárását és az adatok pontosságának javítását 2026-ban is prioritásként kezeli. A hatóság valós időben, integrált módon, mesterséges intelligencia támogatásával elemzi az Online Számla, az online és e-pénztárgépek, az EKÁER, valamint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatait. A kockázatosnak minősített áfa-visszaigénylések esetében meghatározó marad az adategyeztetési és támogató eljárások, illetve a kiutalás előtti ellenőrzések szerepe. Vagyis: a gyors visszaigénylés feltétele továbbra is a hibátlan adatszolgáltatás.

Célkeresztben az e-kereskedelem

Az internetes vásárlások erősödésére reagálva a NAV külön nevesíti az e-kereskedelmi platformok kiskereskedelmi adókötelezettségének vizsgálatát. Emellett ellenőrzi az online értékesítésekhez kapcsolódó egyszerűsített áfarendszerek szabályainak betartását is. Az értékesítésekhez kapcsolódó logisztikai lánc miatt a futárszolgáltatók és kiszállítást végző társaságok is önálló kockázati célcsoportként jelennek meg. Kiemelt figyelemre számíthatnak továbbá az internetes tartalomszolgáltatók, valamint a rendezvényszervezési, reklám-, marketing-, médiaszolgáltatási és filmgyártási tevékenységet végző vállalkozások és alvállalkozóik.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ellenőrzése – amely 2025-ben került a NAV-hoz – 2026-ban már aktív, célzott vizsgálati terület lesz. Bővül az ingatlanügyletekhez kapcsolódó ellenőrzések köre is. A hatóság nem csak az ingatlan- és telekértékesítéseket, hanem az ingatlanfelújításokat is vizsgálja majd – különösen a támogatott programokhoz és energiamegtakarítási rendszerekhez kapcsolódó projekteket.

A legnagyobb adóteljesítményű vállalatok idén is kiemelt figyelmet kapnak. A NAV továbbra is célzott, kockázatelemzésen alapuló módszerrel választja ki a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket és a transzferár-adatszolgáltatást érintő ellenőrzéseket. Az ágazatspecifikus megközelítés sem marad el: az autóipar, az építőipar, a vegyipar, valamint az IT- és szoftverfejlesztési szektor külön figyelmet kap. Transzferár szempontból a kapcsolt gyógyszeripari vállalkozások vizsgálata biztosra vehető.

Vámoldalon a NAV a meglévő irányokat erősíti. Megjelenik az erdőirtásellenes uniós rendelet (EUDR) ellenőrzése, fokozódnak az áruátengedést megelőző pre-clearance vámérték-ellenőrzések, valamint az e-kereskedelmi kiscsomagok forgalmának felügyelete is szigorodik.

Globális minimumadó: már az első évben nagyító alatt

Középpontban maradnak a globális minimumadó szempontjából „lefedett adónak” minősülő adók is, 2026-ban a 2025. évi kötelezettségek vizsgálata várható. Kiemelt figyelmet kap például az adózott eredményt érintő számviteli elszámolások helyessége.

„A transzferárral kapcsolatos ellenőrzések számának jelentős növekedését saját tapasztalataink is visszaigazolják: a kapcsolt ügyletek árazása továbbra is a NAV egyik legérzékenyebb kockázati területe. Míg a globális minimumadó gyakorlatilag új adónemként jelenik meg, így indokolt, hogy az adóhatóság már a bevezetés korai szakaszában kiemelt figyelmet fordít annak alkalmazására. Az e-kereskedelem hangsúlyosabb ellenőrzése szintén jól illeszkedik a piaci folyamatokhoz: Magyarországon a kiskereskedelmi üzletek száma egyetlen év alatt mintegy 6,4 százalékkal csökkent, ami egyértelműen jelzi a hagyományos boltok visszaszorulását és az online értékesítési csatornák térnyerését. Ebben a környezetben érthető, hogy a NAV egyre nagyobb fókuszt helyez az e-kereskedelmi üzleti modellek és az ezekhez kapcsolódó adókötelezettségek ellenőrzésére” – mutatott rá dr. Séra Gergely, az EY partnere.

Foglalkoztatás, kedvezmények, visszaélések

Az előző évekhez hasonlóan a foglalkoztatás jogszerűsége is kiemelt vizsgálati szempont marad. A bejelentési kötelezettségek, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályszerűsége, valamint az építőipari Üvegkapu rendszer adatai fontos kiválasztási tényezők. Megjelenik a szakirányú oktatáshoz és duális képzéshez kapcsolódó szociális hozzájárulási kedvezmények ellenőrzése is, emellett új elem a családpolitikai intézkedésekhez kapcsolódó visszaélések célzott vizsgálata. A NAV tapasztalatai szerint ugyanis a kedvezményekhez kapcsolódó adóelőnyöket nem minden esetben veszik igénybe rendeltetésszerűen.

A hatóság emellett figyeli a tartós veszteséget és saját tőke hiányt mutató társaságokat, a jóváhagyott osztalék utáni adókötelezettség teljesítését, valamint azokat az eseteket, amikor a tranzakciók nem a bejelentett számlákon keresztül történnek.

„Az éves ellenőrzési tervek jól tükrözik az adóhatóság fókuszterületeit. A 2024-es és 2025-ös tervekben például az energiahatékonysági adókedvezmény érvényesítésének szigorú ellenőrzését ígérte a NAV és azóta számos vizsgálatot le is folytatott a tárgyban, jelentős megállapítások is szültettek, melyek közül több téma már bírósági ítéletig is eljutott.

Hasonló a helyzet a korábbi tervekben hangsúlyos kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletei, illetve az alacsony kockázatú bérgyártók elvárt jövedelmezősége kapcsán, amelyek szintén jelentős ellenőrzési megállapításokat generáltak, és közülük több bírósági szakaszba jutott. Ezért a 2026-os ellenőrzési terv által megcélzott tevékenységekkel és tranzakciókkal összefüggésben sem árt a rendelkezésre álló ellenőrzési és bírósági gyakorlatot feltérképezni.

Különös tekintettel arra, hogy a NAV legutóbb közzétett adatai szerint a hatósági vizsgálatok mintegy 66 százaléka valamilyen megállapítással zárul, ami egyértelmű jelzés a vállalatok számára a proaktív felkészülés fontosságáról”

– hangsúlyozta dr. Bajusz Dániel, az EY adóperes ügyvédje.