Iráni-amerikai perdöntő tanácskozás a háború elkerüléséért

Az Egyesült Államok flottát és több száz repülőgépet vont össze az Arab-öböl térségében, valamint a Földközi-tenger keleti vizein, hogy támadást intézzen Irán ellen, ha Irán nem volna hajlandó elfogadni az amerikai követeléseket, mindenekelőtt azt, hogy ne állítson elő se atombombát, se ballisztikus rakétát.

Irán évek óta visszatérően állítja, hogy urándúsításának célja a nukleáris energia békés célú felhasználása, nem pedig atombomba előállítása, de az USA és Izrael ürügyként használja ki az urándúsítást Irán elleni sorozatos támadásokra. Izrael legutóbb 2024. októberben támadt Iránra, február elején pedig az amerikai légierő követett el agressziót z Iszlám Köztársaság ellen.

Teherán kész arra, hogy USÁ-val kötendő megállapodásban is leszögezze: nem állít elő atomfegyvert, de Irán rakétavédelméről nem kíván lemondani. Olyan megállapodást szeretne, amelyben Amerika felfüggeszti az Irán ellen foganatosított szankciókat, melyek rendkívül súlyosan érintik a 93 millió lelket számláló ország lakosságát, gazdasági és társadalmi fejlődését.

Megfigyelők felhívják a figyelmet arra is, hogy a 2024. évi izraeli-amerikai támadás óta Irán jelentősen megerősítette védelmét. Olyan fegyvereket kapott Oroszországtól és Kínától, amelyekkel a korábbinál hatékonyabb válaszcsapást tud mérni az agresszorra.

Ez megfontolásra késztetheti Trump amerikai elnököt, aki nem titkoltan egy Amerika-barát kormány hatalomra juttatására szeretné kihasználni a helyzetet, bár az iráni védelem megerősödése miatt még nem döntötte el, belevágjon-e egy olyan akcióba, amely érzékeny veszteségekkel járhat Amerikára nézve, nem szólva a hazai közvéleményre gyakorolt hatásáról.

Iráni diplomáciai források abban bíznak, hogy a genfi tárgyaláson megnyílik az út egy átfogó megállapodás felé, és Washington eláll Irán katonai fenyegetésétől.