Akkor is megfigyelnek, ha nincs TikTokod – így épül a platform adatbirodalma

A háttérben egy úgynevezett „pixel” nevű nyomkövető technológia dolgozik. Ez egy apró, láthatatlan kódrészlet, amelyet weboldalak üzemeltetői építenek be az oldalaikba, főként hirdetési célból. Hasonló rendszert használ a Google és a Meta is – a digitális reklámipar alapvető eszközéről van szó. A pixel azt figyeli, mit csinál a látogató az oldalon, majd az adatokat visszaküldi a hirdetési hálózatnak, így mérhetővé válik, mennyire hatékony egy reklám.

Papíron ez marketingeszköz. A gyakorlatban azonban érzékeny információk is veszélybe kerülnek. Előfordulhat, hogy egészségügyi témájú oldalak – például daganatos betegeknek szóló felületek, termékenységi vizsgálatokat kínáló oldalak vagy mentális krízissegély-szolgáltatások – interakcióiról is adat jut el a rendszerbe. Mivel a követőkód minden látogatót érint, ez akkor is megtörténhet, ha az érintettnek nincs TikTok-fiókja.

A helyzetet súlyosbítja, hogy 2026 elején a TikTok frissítette hirdetési rendszerét. Az új verzió már nem csak azt figyeli, mi történik az alkalmazáson belül, hanem azt is képes összekötni, ha valaki egy TikTokon látott hirdetés után egy másik oldalon vásárol. Ez a hirdetők számára rendkívül vonzó, mert pontosabb képet ad a reklám hatékonyságáról – szakértők szerint pedig azt vetíti előre, hogy a platform nyomkövető rendszere még több weboldalon jelenhet meg.

Mit tehetünk?

A védekezés nem reménytelen, de tudatos lépéseket igényel. Az adatvédelmi szakértők szerint már az is sokat számít, ha valaki a legnépszerűbb, de adatgyűjtés szempontjából kevésbé szigorú böngészők helyett olyan alternatívát választ, mint a DuckDuckGo vagy a Brave. A Firefox és a Safari szintén erősebb alapbeállításokat kínál, mint a Google Chrome. Emellett léteznek olyan böngésző-kiegészítők is, amelyek kifejezetten a nyomkövetők blokkolására szakosodtak.

Fontos azonban látni: a probléma rendszerszintű. Az online hirdetési ökoszisztéma egészére jellemző, hogy adatokat gyűjt és kapcsol össze. A szakértők szerint valódi változást elsősorban szigorúbb adatvédelmi szabályozás hozhatna. Addig pedig marad a tudatosság: mert a digitális lábnyomunk jóval nagyobb, mint hinnénk – és nem csak ott hagyjuk, ahol regisztráltunk.