Trump megúszta? Végleg elzárták a nyilvánosság elől a titkos dokumentumügy jelentését

A döntést Aileen Cannon, floridai szövetségi kerületi bíró hozta meg hétfőn. Cannon – akit még Trump nevezett ki a bírói posztra 2020-ban – úgy fogalmazott: a jelentés közzététele „nyilvánvaló igazságtalanságot” jelentene az elnök és két egykori vádlott-társa számára, mivel a büntetőügy soha nem jutott el esküdtszéki tárgyalásig, így bűnösségről sem született döntés.

Egy ügy, amely soha nem ért el a tárgyalóteremig

Az ügy középpontjában az állt, hogy Trump első elnöki ciklusát követően állítólag jogellenesen tartott magánál titkosított, nemzetbiztonsági jelentőségű iratokat. A vádirat szerint ezek között olyan dokumentumok is szerepeltek, amelyek az Egyesült Államok nemzetvédelméhez, sőt az amerikai nukleáris programhoz kapcsolódtak. A különleges ügyész, Jack Smith által vezetett nyomozás szerint az iratok a floridai Mar-a-Lago birtokon maradtak, és az elnök akadályozta a kormányzati szervek erőfeszítéseit azok visszaszerzésére. Trump azonban végig tagadta a vádakat, és politikai indíttatású eljárásnak nevezte az ügyet.

A per 2024-ben drámai fordulatot vett: Cannon bíró valamennyi vádpontot ejtette, arra hivatkozva, hogy Smith kinevezése nem volt jogszerű a Joe Biden vezette adminisztráció idején. Ezzel gyakorlatilag lezárta az ügyet – még mielőtt az esküdtszék elé került volna.

Miért lett ennyire fontos a jelentés?

Az amerikai jogrend szerint a politikailag érzékeny ügyekben kirendelt különleges ügyészek kötelesek jelentést készíteni az igazságügyi miniszter számára, amelyben részletesen indokolják, miért kértek vádemelést – vagy miért nem. Smith jelentése éppen ezt tartalmazta: a vádemelés szakmai indoklását, a bizonyítékok ismertetését és a nyomozás következtetéseit. Bár az ügy végül megszűnt, a dokumentum komoly betekintést nyújtott volna abba, milyen terhelő adatokat gyűjtöttek össze az egykori elnök ellen.

Cannon azonban úgy ítélte meg, hogy egy ilyen jelentés publikálása sértené „a tisztesség és az igazságosság alapvető elveit”, mivel nem született bírósági ítélet a bűnösségről. Indoklásában azt is hangsúlyozta, hogy a jelentés bizalmas esküdtszéki információkat is tartalmaz, amelyek nyilvánosságra hozatala különösen aggályos lenne. A bíró szerint ráadásul a jelentés elkészítése is megkerülte azt a korábbi bírósági döntését, amely kimondta: Smith kinevezése nem volt jogszerű.

Trump jogi csapata ünnepel

Trump ügyvédje, Kendra Wharton közleményben üdvözölte a döntést.  Trump és két korábbi munkatársa – személyi asszisztense, Walt Nauta, valamint a Mar-a-Lago birtok egyik vezetője, Carlos de Oliveira – mindvégig ártatlannak vallották magukat. Azt állították, hogy az ügy politikai bosszúhadjárat volt, és a szövetségi igazságszolgáltatás eszközeit használták fel ellenük. Az Igazságügyi Minisztérium Trump újbóli hivatalba lépése után támogatta azt az érvelést, hogy a jelentés bizalmas dokumentumnak minősül, és nem kell nyilvánosságra hozni.

Ezzel szemben az átláthatóságért küzdő szervezetek élesen bírálták a döntést. Az American Oversight nevű kormányzati elszámoltathatósági csoport vezetője szerint a határozat aggasztó mintázatba illeszkedik:

„a döntések rendre megóvják az elnököt a nyilvános elszámoltathatóságtól, és a titkolózást a közérdek elé helyezik.”

Fontos körülmény, hogy a Biden-kormányzat idején az Igazságügyi Minisztérium még megpróbálta újraéleszteni az ügyet, ám ezt a kezdeményezést elejtették, miután Trump megnyerte a 2024-es elnökválasztást. Visszatérése után a minisztérium ejtette a Nauta és de Oliveira elleni vádakat is. Nem ez volt az egyetlen ügy, amely különleges ügyészi jelentéssel zárult. Röviddel azelőtt, hogy Trump 13 hónappal ezelőtt ismét elfoglalta volna az Ovális Irodát, az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta Smith egy másik, szintén azóta ejtett ügyének jelentését. Az a vizsgálat azt állította, hogy Trump megpróbálta megfordítani a 2020-as választási vereségét. A mostani döntés azonban végleg lezár egy fontos csatornát: az amerikai közvélemény nem ismerheti meg részletesen, milyen bizonyítékok és megállapítások alapján indult vádemelés a titkosított iratok ügyében.

A kérdés így nemcsak jogi, hanem politikai is marad: vajon a jogállamiság győzött, vagy a nyilvánosság szenvedett vereséget? Egy biztos – a dokumentumok története még sokáig a washingtoni hatalmi játszmák egyik legélesebb vitapontja marad.