Teherán új ajánlatot tett az Egyesült Államoknak az atomvitában

A forrás szerint Irán komolyan mérlegeli, hogy legnagyobb dúsítású uránkészletének felét külföldre szállítja, a fennmaradó részt hígítja, valamint részt vesz egy regionális dúsítási konzorcium létrehozásában. Cserébe azt várja, hogy a Egyesült Államok elismerje Irán jogát a „békés célú” dúsításhoz, és megkezdje a súlyos gazdasági szankciók feloldását.

Irán emellett gazdasági nyitást is kínálna: amerikai vállalatok alvállalkozóként részt vehetnének az iráni olaj- és gázipari projektekben. A teheráni vezetés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ország természeti erőforrásai feletti ellenőrzést nem adná át.

A két fél között továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak, különösen a szankciók enyhítésének ütemezéséről. A tárgyalások újraindultak, miközben Washington katonai jelenlétét erősíti a Közel-Keleten, Irán pedig azzal fenyeget, hogy egy esetleges támadás esetén amerikai támaszpontokat vesz célba.

Irán külügyminisztere, Abbasz Aragcsi vasárnap közölte, hogy a héten Genf városában találkozik Steve Witkoff amerikai különmegbízottal. A miniszter szerint továbbra is „jó esély” van a diplomáciai megoldásra. Ezzel párhuzamosan Donald Trump nemrég korlátozott katonai csapások lehetőségét is felvetette.

Washington egyik fő követelése, hogy Irán mondjon le magas dúsítású uránkészletéről. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség becslése szerint Irán több mint 440 kilogramm, akár 60 százalékos tisztaságú uránnal rendelkezik, ami már közel áll a fegyverminőséghez.

Irán legfelső vezetőjének tanácsadója, Ali Laridzsáni az Al Jazeera műsorában kijelentette: Teherán kész kiterjedt nemzetközi ellenőrzést elfogadni annak bizonyítására, hogy nem törekszik atomfegyverre.

Elemzők szerint Irán célja a diplomácia életben tartása és egy közvetlen katonai konfliktus elkerülése. Behnam Ben Taleblu, a Foundation for Defense of Democracies szakértője úgy véli: Teherán a tárgyalások révén időt nyerhet, miközben csökkenti a katonai nyomást maga körül.