Tudomány
Új kockázat bukkanhat fel a műhúsnál – különösen egy ritka húsallergia esetén
Egy friss élelmiszer-biztonsági kutatás szerint a laboratóriumban tenyésztett marhahús egyes allergiakockázatai alacsonyabbak lehetnek a hagyományos marhahúsénál, más esetekben viszont erősebb immunreakciót válthat ki.
A tanulmány az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society) folyóiratában, a Journal of Agricultural and Food Chemistry hasábjain jelent meg. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, milyen allergéneket tartalmazhat a sejttenyésztéssel előállított marhahús, és ezek mennyiben különböznek a hagyományos marhasteaktől.
A vizsgálat egyik vezető szerzője, Renwick Dobson szerint az eredmények világosan jelzik: a sejtekből előállított hús olyan módon is eltérhet a megszokott termékektől, amely az ételallergiák szempontjából is jelentős. Mint fogalmazott, az új típusú húsok biztonsági vizsgálatakor kifejezetten az allergiával összefüggő fehérjékre kell összpontosítani, nem lehet automatikusan feltételezni, hogy ugyanúgy viselkednek, mint a hagyományos húsban.
A tenyésztett – más néven laborhús – állati izomsejtek ellenőrzött körülmények közötti növesztésével készül. A sejtek fejlődése közben azonban eltérő mennyiségű fehérjét termelnek, mint az élő állat szervezetében kialakuló izomszövet.
A Laura Domigan és Dobson vezette kutatócsoport hím szarvasmarhából származó izomsejteket tenyésztett különböző ideig, majd ezek fehérje-összetételét egy hagyományos marhasteakéval hasonlította össze. A tenyésztett sejtek egymáshoz képest hasonló fehérjeprofilt mutattak, ám jelentősen különböztek a valódi húsétól.
A legtöbb ismert allergén fehérje azonos vagy alacsonyabb mennyiségben volt jelen a tenyésztett sejtekben, mint a hagyományos marhahúsban.
Három fehérje esetében azonban magasabb szintet mértek. Ezeket a fehérjéket a WHO nem sorolja a klasszikus húseredetű allergének közé, de képesek immunválaszt kiváltó ellenanyagokhoz kötődni, így egyes embereknél allergiás reakciót okozhatnak.
A kutatók kis számú, húsallergiában szenvedő személy vérmintáit is elemezték. Ezek alapján a tenyésztett marhahús fehérjéi – emésztetlen és emésztett formában is – gyengébben kötődtek az allergiás reakciókban szerepet játszó ellenanyagokhoz, mint a hagyományos steak.
Ugyanakkor két, úgynevezett alfa-gal érzékenységben szenvedő személynél éppen ellenkező eredményt kaptak: a tenyésztett sejtek erősebb immunreakciót váltottak ki. A kutatók szerint ennek oka az lehet, hogy a tenyésztett sejtekben több alfa-gal módosítással rendelkező fehérje található. Az alfa-gal egy cukormolekula, amely bizonyos kullancscsípések után válthat ki vörös húsra irányuló allergiát.
Összességében a vizsgálat azt mutatja, hogy a tenyésztett marhahús a klasszikus marhahús-allergénekkel szemben alacsonyabb kockázatot hordozhat, az alfa-galhoz kapcsolódó allergiák esetében viszont nagyobb veszélyt jelenthet.
A kutatócsoport következő lépésként már nem csak sejteket, hanem a végleges, fogyasztásra szánt tenyésztett húskészítményeket vizsgál majd. Dobson szerint a laborhús sikeréhez elengedhetetlen lesz a tudományos, szabályozási és klinikai szakemberek szoros együttműködése, hogy az új termékek ne csak fenntarthatóak, hanem biztonságosak és a fogyasztók számára is megbízhatóak legyenek.