Japán hidrogénre vált: a jövő energiáját építik Kobétól Fukusimáig

Kobéban már ma is működik az úgynevezett „hidrogén-társadalom” egyik mintaprojektje: hidrogénnel termelnek hőt és áramot egy kórház, egy sportközpont és a vasúti közlekedés számára. A kezdeményezés jól mutatja, hogyan képzeli el Japán az energiaátmenetet egy sűrűn lakott, erőforrásokban szegény szigetországban. Nem véletlen, hogy Japán volt az első ország a világon, amely már 2017-ben átfogó hidrogénstratégiát fogadott el.

A hidrogén azonban nem minden esetben „zöld”. Minősítése attól függ, hogyan állítják elő: szénből vagy földgázból készítve szén-dioxid-kibocsátással jár, még ha annak egy részét le is kötik és tárolják. A valóban környezetbarát megoldás a megújuló energiával előállított zöld hidrogén.

Zöld hidrogén és globális ellátási lánc

A Fukusima Hidrogénenergia Kutatási Területen (FH2R), a világ egyik legnagyobb ilyen létesítményében már ezt a technológiát alkalmazzák. „Itt a hidrogén előállítását kutatjuk a lehető legkisebb szén-dioxid-kibocsátással, megújuló energia felhasználásával” – mondja Eiji Ohira vezérigazgató. A módszer lényege, hogy a megújuló forrásból származó villamos energiával elektrolizálják a vizet, szétválasztva az oxigént és a hidrogént, CO₂-kibocsátás nélkül.

Japán nemcsak termelni, hanem importálni is készül a hidrogént. A kobéi hidrogén-energiaellátó lánc például Ausztráliában előállított hidrogént használ. A Kawasaki Heavy Industries úttörő szerepet játszik a tengeri szállításban: mínusz 253 Celsius-fokra hűtve, folyékony formában szállítják az energiahordozót. A világelső Suiso Frontier hajó 16 nap alatt teszi meg az utat Ausztráliáig.

A cél a költségek csökkentése és a hidrogén tömeges elterjesztése. Ha ez sikerül, Japán a hidrogénre építve egy fenntarthatóbb, rugalmasabb energiamix felé léphet tovább – példát mutatva a világ többi országának is.