Külföld
Az Európai Demokrata Párt az Európai Bizottságot bírálja a magyar médiapiac miatt
Nyilvánosan felszólította az Európai Bizottságot a magyar médiapiacon feltételezett jogellenes állami támogatások kivizsgálására az Európai Demokrata Párt (EDP). A párt szerint Brüsszel évek óta nem lép egy olyan ügyben, amely súlyosan torzítja a versenyt és veszélyezteti a független sajtó működését Magyarországon.
Az Európai Demokrata Párt közleménye szerint a párt hivatalosan is megkérdőjelezi az Európai Bizottság tétlenségét a magyar médiapiacon alkalmazott állami hirdetési gyakorlat kapcsán – mindössze hetekkel a magyarországi országgyűlési választások előtt.
A párt emlékeztet: 2025 áprilisában hivatalos panaszt nyújtottak be, amelyet egy gazdasági elemzés is alátámaszt. A tanulmányt Kai-Uwe Kühn, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának (DG COMP) korábbi vezető közgazdásza készítette. A dokumentum szerint a magyar állam 2015 óta mintegy 1,1 milliárd eurónyi állami hirdetési forrást irányított kormányközeli médiumokhoz.
A közlemény szerint egy hasonló beadvány már 2019 óta a Bizottság előtt van, de eddig még előzetes döntés sem született arról, hogy hivatalos vizsgálat induljon. Az EDP arra is felhívja a figyelmet, hogy magyar bíróságok a KESMA-hoz köthető ügyekben nemrég kimondták: az állami finanszírozású hirdetések jogellenesen szolgáltak propagandacélokat.
Sandro Gozi, az Európai Demokrata Párt főtitkára és a Renew Europe európai parlamenti képviselője sürgősségi írásbeli kérdést nyújtott be Teresa Riberához, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökéhez, amelyben konkrét ütemtervet kér a két panasz ügyének lezárására.
Gozi szerint a torzulás mértéke vitathatatlan. Úgy fogalmazott:
az adatok alapján 1,1 milliárd eurót irányítottak egy „kifejezetten egyetlen politikai szereplő érdekeit szolgáló” médiarendszerbe, ami nem szokványos reklámköltés, hanem gazdasági értelemben életben tartott propagandahálózat.
A politikus szerint a Bizottság hatéves késlekedése azt az üzenetet küldi, hogy az uniós versenyjog és a piaci szereplőként eljáró állam elve egyes tagállamok számára nem kötelező. Az EDP úgy látja, a gyakorlat rendszerszinten torzítja az uniós belső piacot, és azonnali fellépésre van szükség a piaci egyensúly helyreállítása érdekében.
Gozi külön kiemelte a független médiumok helyzetét is. Példaként említette a Magyar Hangot, amelynek – szavai szerint – azért kell külföldön, például Pozsonyban nyomtatnia lapját, hogy egyáltalán életben maradhasson és eljusson az olvasókhoz Magyarországon.
A közlemény szerint a közelgő magyarországi választások miatt a Bizottság hallgatása politikai következményekkel is járhat. Gozi úgy fogalmazott: minden egyes nap késlekedés tovább erősíti az állami pénzből működtetett propagandarendszert, miközben a független sajtó „kvázi száműzetésben” kénytelen dolgozni.
Hivatalosan is hazugságot terjesztenek
A Magyar Hang ügyvezető igazgatója, Lukács Csaba szerint a független sajtó naponta tapasztalja, milyen nehéz túlélni egy torzított médiapiacon, miközben az állami hirdetésekből finanszírozott propagandalapok zavartalanul működnek. Felidézte, hogy nemrég olyan kiadvány is eljutott minden magyar háztartásba, amelynek terjesztését a bíróság megtiltotta, és amelynek tartalmáról egy másik bíróság kimondta, hogy valótlanságokon alapul.
Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke szerint Magyarországon az állami hirdetés már nem tájékoztatásról szól, hanem a politikai hatalom eszköze, és a független sajtó nem tud versenyezni akkor, amikor közpénzből jutalmazzák a politikai lojalitást.