Nagy változás előtt a magyar lakások és azok fűtés rendszere

A legolcsóbb és legbiztonságosabb energia az, amit fel sem használunk – erre épít a hazai épületfelújítási programokat bemutató új útmutató, amely szerint az energiahatékonyság javítása érdemben mérsékelheti Magyarország földgázimport-függőségét és az energiaáraknak való kiszolgáltatottságot.

A számítások alapján 100 ezer családi ház mélyfelújítása évente mintegy félmillió tonnával csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, miközben több tízezer munkahelyet teremtene, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál. A beruházások jellemzően helyben valósulnának meg, erősítve a vidéki gazdaságot, és hosszú távon is fenntartható megélhetést biztosítva.

A felújítások nemcsak alacsonyabb rezsiköltséget jelentenek, hanem egészségesebb lakókörnyezetet is. Kevesebb penész, jobb beltéri levegőminőség és komfortosabb otthonok várhatók, ami a lakosság egészségi állapotára is kedvező hatással lehet. A szakértők szerint ez nem egyszeri rezsicsökkentés, hanem tartós rezsibiztonság.

A kiadvány hangsúlyozza: az uniós épületenergetikai irányelv, az EPBD nem részletszabályokat ír elő, hanem olyan keretrendszert ad, amely jelentős nemzeti mozgásteret biztosít. Magyarország maga határozhatja meg az ütemezést, a prioritásokat és a végrehajtás módját – feltéve, hogy időben és felkészülten lép. A hiteles tervre épülő, előrelátó megvalósítás politikai, gazdasági és társadalmi szempontból is olcsóbb, mint a késői alkalmazkodás. A dokumentum szerint az EPBD hazai végrehajtása nem kényszer, hanem energiafüggetlenségi, szociálpolitikai és gazdaságpolitikai befektetés.

A február 12-én bemutatkozó kiadvány egyik központi eleme az úgynevezett épületfelújítási útlevél bevezetése. Csoknyai Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora szerint az energetikai tanúsítvány továbbfejlesztett változata lépésről lépésre mutatná meg egy épület korszerűsítésének helyes sorrendjét. Ez különösen azoknak jelenthet segítséget, akik nem tudják egyben finanszírozni a teljes felújítást. Az útlevél iránytű lehet a tulajdonosok és a bankok számára is, és segíthet elkerülni a pazarló, rosszul megtervezett beruházásokat.

A jövő épületeivel kapcsolatban Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építési Egyesület elnöke úgy látja: a kibocsátásmentes épületek hamarosan nem kivételek, hanem alapelvárások lesznek az új építéseknél. Hosszabb távon a felújításoknak is ebbe az irányba kell haladniuk, az alacsony energiaigényre és a megújuló energiaforrásokra építve.

A legsúlyosabb helyzetben lévő épületek felújítása egyszerre klímavédelmi, szociális és egészségügyi kérdés

– hangsúlyozza Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője. Magyarországon több mint kétmillió lakás számít súlyosan energiapazarlónak, és sok esetben energiaszegénységben élők lakják ezeket az ingatlanokat. Az EPBD ezért egy olyan nemzeti felújítási pálya kijelölését javasolja, amely a legrosszabb állapotú épületekkel kezdi a korszerűsítést, figyelembe véve a társadalmi és vidékfejlesztési szempontokat is.

Az útmutató az okosépületek szerepére is felhívja a figyelmet. Balogh Zoltán, a KNX szövetség elnöke szerint az automatizált rendszerek mérik, elemzik és optimalizálják az energiafelhasználást, miközben a lakók komfortja is javul. A tapasztalatok alapján megfelelő használattal akár 30 százalékos energiamegtakarítás is elérhető.

A fűtés területén is alapvető fordulat várható. Perger András, az Energiaklub programvezetője szerint Magyarországon ma még több mint hárommillió lakás használ fosszilis alapú fűtést, ám a jövő egyre inkább az elektromos megoldásoké, a hőszivattyúké, a megújuló alapú távhőé és a tiszta villamos energiáé. A korszerűsítés egyszerre csökkenti a rezsiköltségeket és a légszennyezést – vagyis egyszerre jelent nyereséget a háztartásoknak és a környezetnek.