Külföld
Megfagyott a Niagara-vízesés?
A világ egyik legismertebb vízesése, a Niagara-vízesés az elmúlt hetekben úgy fest, mintha teljesen megfagyott volna. A mínusz húsz fok körüli hőmérséklet, a hóviharok és az úgynevezett sarki örvény együttese egészen elképesztő látványt hozott létre. De valóban befagy a Niagara-vízesés? Mutatjuk a magyarázatot.
Az extrém hideg időjárás és az egymást követő hóviharok vastag jégréteggel vonták be a Niagara-vízesés zuhatagait. A látvány azonban csalóka: a vízesés ilyenkor nem fagy meg teljesen, csupán úgy tűnik, mintha szilárd jégtömbbé változott volna.
A víz a felszínen kialakult jégpáncél és a megfagyott vízpára alatt továbbra is akadálytalanul áramlik. A zuhatag fölött képződő finom, kristályos köd apró jégtűkké dermed, amelyek a víz felszínén sodródnak. Ezek az úszó jégdarabok és a jéggé fagyott permet együttese adja azt az illúziót, mintha a Niagara-vízesés teljes egészében megdermedt volna.
Egy erőteljes sarki örvény idején a térségben a hőmérséklet akár –20 Celsius-fokig is süllyedhet. Ilyenkor szinte minden megfagy: vastag hótakaró borítja a tájat, a fák, korlátok és építmények pedig lenyűgöző jégszobrokká alakulnak át.
Előfordulhat, hogy teljesen befagy a Niagara-vízesés?
A válasz röviden: szinte soha. A Niagara-vízesésen áthaladó hatalmas vízmennyiség és az áramlás óriási ereje alapvetően megakadályozza a teljes befagyást – különösen a modern vízgazdálkodási infrastruktúra kiépítése óta.
Utoljára 1948-ban fordult elő, hogy a vízesés valóban „leállt”. Akkor a Erie-tóról a szél által a folyó torkolatához sodort jég torlaszt képzett, és átmenetileg elzárta a víz útját. Az eset után a Niagara Power Authority egy úgynevezett jégzárat telepített az Erie-tó és a Niagara-folyó találkozásánál, hogy megelőzze az ehhez hasonló helyzeteket.