Külföld
Európa óvatosan közeledik Kínához
Az Európai Unió 2026-ban rendkívül kényes diplomáciai és gazdasági egyensúlyozásra kényszerül Kína és az Egyesült Államok között. A tavalyi ritkaföldfém-vita megmutatta, mennyire sérülékeny az európai ipar, miközben a transzatlanti feszültségek egyre több uniós vezetőt terelnek Peking felé.
Tavaly még úgy tűnt, újraindulhat az Európai Unió és Kína kapcsolata, a folyamat azonban gyorsan összeomlott, amikor Peking széles körű korlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémek exportjára. Ez a sokk határozza meg az idei, jóval óvatosabb közeledést is.
Az elmúlt hónapokban több európai és nyugati vezető – köztük Emmanuel Macron francia elnök, Micheál Martin ír miniszterelnök, Keir Starmer brit kormányfő és Petteri Orpo finn miniszterelnök – járt Pekingben, és várhatóan Friedrich Merz német kancellár is hamarosan Kínába utazik. A látogatások fő célja a kínai piacra jutás javítása.
A diplomáciai nyitás egybeesik a Washingtonnal kiéleződő feszültségekkel. Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan külpolitikája és vámintézkedései miatt Európa új gazdasági partnereket keres, miközben Peking igyekszik kihasználni a transzatlanti repedéseket, és a többoldalú világrend védelmezőjeként bemutatni magát.
Az Európai Uniónak azonban komoly fenntartásai vannak. Kína 2025-ben közel 1,2 ezer milliárd dolláros külkereskedelmi többlettel zárt, ami történelmi rekord. Az uniós döntéshozók szerint a kínai alacsony árú export és az államilag vezérelt iparpolitika egyre inkább veszélyezteti az európai iparágakat. Emmanuel Macron Davosban „torzító gyakorlatokról” és „túlkapacitásról” beszélt, és a kereskedelmi viszonyok újraegyensúlyozását sürgette.
A kapcsolatok romlása a járvány idején kezdődött, amikor kiderült, mennyire függ Európa a kínai beszállítóktól. A helyzet tovább romlott Oroszország ukrajnai inváziója után: Brüsszelben komoly elégedetlenséget váltott ki, hogy Peking továbbra is szoros kapcsolatot ápol Moszkvával, és a nyugati szankciók megkerülése is részben kínai csatornákon történik.
Kockázatcsökkentés
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a „kockázatcsökkentés” politikáját hirdette meg, és több kínai termék – köztük az elektromos járművek – ügyében is vizsgálatok indultak. A ritkaföldfém-export tavalyi korlátozása azonban súlyos üzemleállásokat okozott Európában, és rávilágított arra, hogy az unió továbbra is kritikus kínai ellátási pontoktól függ.
Bár Brüsszel párbeszédet sürgetett, valódi ellenlépések nem történtek, miközben az Egyesült Államok külön megállapodást kötött Pekinggel a korlátozások feloldásáról. Ez tovább gyengítette az EU mozgásterét.
Elemzők szerint a mostani, egymást követő európai látogatások mögött elsősorban az Egyesült Államoktól való gazdasági és politikai bizonytalanság áll. Ugyanakkor az uniós vezetők sem készek arra, hogy Kína felé határozott fordulatot tegyenek, különösen az orosz háborúval, az ipari túlkapacitással és az exportkorlátozásokkal kapcsolatos viták miatt.
Az uniós tagállamok továbbra is külön-külön próbálnak megállapodni Pekinggel, ami hosszú ideje gyengíti az EU közös Kína-politikáját. Szakértők szerint 2026 Európa számára a gazdasági biztonság erősítéséről és a kényes diplomáciai lavírozásról szól majd – úgy, hogy közben se Washingtonnal, se Pekinggel ne mérgesedjen el végzetesen a viszony.