Trump hatalmának határai Grönlandnál és Minneapolisban rajzolódtak ki

Az amerikai elnök 2026 elején látványos külpolitikai sikerként értékelte Nicolás Maduro venezuelai vezető elfogását, ami után magabiztosan beszélt hatalmának szinte korlátlan természetéről. A lendület azonban gyorsan megtört.

A fordulat egyik szimbóluma Grönland lett. Trump egyre nyíltabban beszélt a sziget megszerzésének lehetőségéről, Dániát – az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségesét – nyomás alá helyezte, és európai vámintézkedéseket is kilátásba helyezett. A katonai fellépés lehetőségét sem zárta ki.

A Fehér Házban azonban nem erre a reakcióra számítottak. Európai vezetők határozottan elutasították a terveket, több republikánus politikus is kijelentette, hogy nem támogatna egy amerikai katonai akciót, a piacok esni kezdtek, és sajtóértesülések szerint maga az amerikai hadsereg is „őrültségnek” minősítette a Grönland elfoglalására vonatkozó elképzeléseket.

Néhány óra alatt, a davosi Világgazdasági Fórumon Trump már kizárta a katonai megoldást, majd az európai vámok ügyében is visszakozott, végül egy „megállapodási keretről” beszélt.

A másik súlyos politikai válság Minneapolisban bontakozott ki. Az ICE nagyszabású razziái során felfegyverzett, maszkos szövetségi ügynökök lepték el a várost, ami tüntetésekhez és erőszakos jelenetekhez vezetett. Két civil – egy édesanya és egy ápoló, Renee Good és Alex Pretti – meghalt egy beavatkozás során.

A Trump-kormány kezdetben kemény hangnemben védte az akciókat, a belbiztonsági miniszter és a Fehér Ház egyik vezető tisztviselője a halálos áldozatokat is támadó retorikával illette. A közvélemény azonban egyre hevesebben reagált: stadionokban tapsolták meg az egyik áldozat emlékét, és országszerte erősödött a tiltakozás.

A nyomás végül a Fehér Házban is érezhetővé vált. Trump – sajtóértesülések szerint – megrendülten reagált a felvételekre, több tisztviselőt háttérbe szorítottak, és egyes szövetségi egységeket kivontak Minneapolisból.

Elemzők szerint az elnöknek sikerült egy, választói körében népszerű politikai témát – a bevándorlás szigorítását – politikai kockázattá alakítania, miután az utcákon megjelenő fegyveres egységek képei uralták a közbeszédet.

Hogy a grönlandi kudarc és a minneapolisi tragédia valódi fordulópontot jelent-e Donald Trump elnökségében, egyelőre nyitott kérdés. Annyi azonban biztos: a januári események megmutatták, hogy az elnök mozgásterét nem csupán a saját meggyőződése, hanem szövetségesei, a közvélemény és az intézményi korlátok is képesek szűkíteni.

Kép: Wikipedia Commons