Tudomány
Új NASA-eredmények árnyalják az élet esélyeit az Európán
A Jupiter egyik legismertebb holdja, az Europa felszíne alatt hatalmas, folyékony vízből álló óceán rejtőzhet – ám a NASA legfrissebb számításai szerint ezt az óceánt jóval vastagabb jégréteg fedi, mint ahogyan azt korábban sok kutató feltételezte. A szakemberek szerint a jégpáncél körülbelül 29 kilométer vastag, ami komoly kihívást jelenthet az élet kialakulása és fennmaradása szempontjából.
Az Europa jeges felszínét először 1979-ben figyelte meg a Voyager–2 űrszonda, majd az 1990-es években a Galileo űrszonda megerősítette, hogy a holdat valóban globális jégtakaró borítja. Azóta a tudományos közösség megosztott volt abban a kérdésben, milyen vastag lehet ez a réteg. Az egyik elmélet szerint a jégpáncél mindössze néhány kilométeres, míg egy másik tábor úgy vélte, hogy akár több tíz kilométer vastag is lehet.
A NASA dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratory kutatói most a Juno űrszonda mikrohullámú sugárzásmérő műszerének adatai alapján pontosabb becslést készítettek. Eredményeik szerint az Europa külső, hideg és merev jégrétege nagyjából 18 mérföld, vagyis közel 29 kilométer vastag.
Steve Levin, a Juno program egyik vezető kutatója szerint ez a becslés a tiszta vízjégből álló, hővezetés által uralt külső rétegre vonatkozik. Amennyiben a jégtakaró alatt egy valamivel melegebb, konvekcióval működő belső jégréteg is létezik – amire van tudományos esély –, a teljes jégpáncél vastagsága ennél is nagyobb lehet. Ugyanakkor, ha a jég mérsékelt mennyiségű oldott sót tartalmaz, a vastagság körülbelül öt kilométerrel kisebb is lehet.
Élni vagy nem élni? – Ez ott a kérdés
A jégpáncél szerkezete kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy az Europa alkalmas lehet-e az élet számára. Korábbi kutatások alapján a felszín alatti óceánban akár jelen lehetnek azok az összetevők – például víz, kémiai energiaforrások és ásványi anyagok –, amelyek az élet kialakulásához szükségesek.
Scott Bolton, a Juno misszió vezető kutatója szerint a jégréteg vastagsága, valamint az esetleges repedések és pórusok léte egy rendkívül összetett kirakós részei annak megértéséhez, mennyire lakható az Europa.
A vastag jégtakaró azonban nem feltétlenül jó hír. A NASA közleménye szerint egy ilyen méretű jégréteg azt jelenti, hogy az oxigénnek és a tápanyagoknak sokkal hosszabb utat kell megtenniük a felszíntől a mélyben húzódó óceánig. Ez jelentősen korlátozhatja azokat a folyamatokat, amelyek az esetleges élet fennmaradásához szükségesek lennének.
Az új eredmények fontos támpontot adnak a következő évtized nagy Europa-küldetéseihez. A NASA Europa Clipper űrszondája 2030-ban érkezik meg a Jupiter környezetébe, hogy részletesen vizsgálja a hold lakhatóságát, míg az Európai Űrügynökség JUICE nevű küldetése egy évvel később csatlakozik a bolygórendszer feltárásához.
Forrás: space.com