Tudomány
Kis vörös pontok, hatalmas titkok – így születhettek az univerzum legnagyobb fekete lyukai
A James Webb Űrteleszkóp (JWST) egyik legrejtélyesebb felfedezése az úgynevezett „Little Red Dots”, vagyis „kis vörös pontok” csoportja lehet. Ezek az apró, rendkívül kompakt és vöröses fényű objektumok akkor jelentek meg, amikor az univerzum még egymilliárd éves sem volt. Egy új kutatás szerint elképzelhető, hogy nem egyszerű galaxiskezdeményekről van szó, hanem az első szupernagy tömegű fekete lyukak születési helyeiről
.A csillagászat egyik nagy kérdése, hogyan jöhettek létre már a Nagy Bumm utáni első 500 millió évben olyan fekete lyukak, amelyek tömege a Napénak akár milliárdszorosa. A korábbi elméletek szerint ezek fokozatos növekedéssel, kisebb fekete lyukak egyesülésével alakultak ki – ehhez azonban legalább egymilliárd évre lett volna szükség.
A Genfi Egyetem kutatója, Elia Cenci és csapata szerint a megoldást az úgynevezett „közvetlen összeomlásos” fekete lyukak adhatják. Ezek nem csillagok halálából születnek, hanem hatalmas, ősi gázfelhők omlanak össze egyetlen lépésben, létrehozva már eleve rendkívül nagy tömegű fekete lyukakat. Ezek az úgynevezett „nehéz magok” tíz- vagy akár százezerszer nagyobbak lehetnek a Napnál már keletkezésükkor, így óriási előnyt élveznek a gyors növekedésben.
A JWST mélyűrfelmérései során felfedezett kis vörös pontok több szempontból is különlegesek: szokatlan a fénykibocsátásuk, a spektrumuk, valamint az is, hogy az univerzum történetének egy korai szakasza után egyszerűen eltűnnek. A kutatók nagy felbontású számítógépes szimulációk segítségével kimutatták, hogy az éppen megszülető közvetlen összeomlásos fekete lyukak tulajdonságai jól egyeznek ezekkel a rejtélyes objektumokkal.
Ha ez az összefüggés beigazolódik, a kis vörös pontok lehetnek az első közvetlen megfigyelési bizonyítékai annak, hogyan jöttek létre a világegyetem legnagyobb fekete lyukai. „Először lennének valódi kozmikus laboratóriumaink annak megértésére, milyen körülmények között születtek ezek az óriások” – fogalmazott Cenci.
A jelenség kizárólag a korai univerzumban fordulhatott elő, mivel a közvetlen összeomláshoz „szűz”, nehéz elemekben szegény gázra van szükség. Ahogy megjelentek az első csillagok és szupernóvák, ezek a feltételek megszűntek, ami magyarázatot adhat arra is, miért tűnnek el a kis vörös pontok körülbelül 1,5 milliárd évvel a Nagy Bumm után.
A kutatók szerint a végső bizonyításhoz még részletesebb megfigyelésekre és szélesebb spektrális adatokra lesz szükség. Addig is további szimulációkkal próbálják feltárni, valóban ezek az apró vörös fényforrások jelentik-e a világegyetem legnagyobb fekete lyukainak bölcsőit.
Kép: Freepik
Forrás: Space.com