Hazaköltöznek a kínai pandák Japánból: egyre mérgesebb a viszony a két ország között

Ezrek látogattak el vasárnap egy tokiói állatkertbe, hogy végső búcsút vegyenek Japán utolsó két óriáspandájától, amelyek kedden visszatérnek Kínába. A tokiói Ueno Állatkertben tapintható volt az érzelmi feszültség: az emberek hosszú sorokban álltak – egyesek akár három és fél órán át is –, hogy utoljára láthassák a 2021-ben született iker bocsokat, Xiao Xiaót és Lei Leit.

A búcsú időzítése különösen érzékeny: Japán és Kína kapcsolata jelenleg rendkívül feszült. A viszony azután romlott meg drámai módon, hogy Japán miniszterelnöke, Sanae Takaichi kijelentette: Tokió katonailag is beavatkozna, ha Kína megtámadná Tajvant. Az ikrek távozásával Japán először marad pandák nélkül 1972 óta – éppen attól az évtől kezdve, amikor a két ország normalizálta diplomáciai kapcsolatait.

A panda, mint diplomáciai eszköz

A Kínai Népköztársaság 1949-es megalapítása óta az óriáspandákat a jóindulat és a diplomáciai nyitás jelképeként használja nemzetközi partnerei felé. Fontos azonban tudni, hogy Kína minden külföldre kölcsönadott panda tulajdonjogát megtartja, beleértve a külföldön született bocsokét is. A fogadó országok évente körülbelül 1 millió dollárt fizetnek pandapáronként.

 „Remélem, szép emlék marad a fiamnak”

„A fiamat már csecsemő kora óta ide hozom, ezért remélem, hogy szép emlékként marad meg benne ez a nap. Örülök, hogy ma még eljöhettünk, és együtt köszönhettünk el” – mondta a BBC-nek Ai Shirakawa, aki férjével és gyermekével együtt látogatott el vasárnap az állatkertbe. Egy másik látogató arról beszélt, milyen különleges élmény volt végigkísérni a pandák fejlődését:

„Látni, ahogy felnőttek – különösen azt, amikor még egészen picik voltak –, hatalmas öröm volt számomra.”

A helyszínen készült fotók tanúsága szerint többen könnyeikkel küszködve búcsúztak el a fekete-fehér óriásoktól.

Xiao Xiao és Lei Lei 2021-ben született az Ueno Állatkertben. Édesanyjuk, Shin Shin, és édesapjuk, Ri Ri szintén kölcsönben érkeztek Japánba, elsősorban tenyésztési és kutatási célból. Az elmúlt években Kína panda-kölcsönzései gyakran estek egybe jelentős kereskedelmi megállapodásokkal. Jó példa erre 2011, amikor két pandát adtak kölcsön a skóciai Edinburgh Állatkertnek – éppen akkor, amikor tárgyalások zajlottak lazac, Land Rover járművek és energetikai technológiák Kínába történő exportjáról.

Egy kölcsönszerződés általában 10 évre szól, bár a hosszabbítás gyakori.

A jelenlegi politikai feszültségek miatt egy újabb panda-kölcsön Japán számára viszont erősen kérdéses. Sanae Takaichi tajvani kijelentései komoly felháborodást váltottak ki Pekingben, amely Tajvant saját területének tekinti, és nem zárta ki az erő alkalmazását sem az „újraegyesítés” érdekében.

Azóta a két ország egyre ellenségesebb lépéseket és retorikát alkalmaz egymással szemben. A hónap elején Kína tovább szigorította a Japánba irányuló, ritkaföldfémekhez kapcsolódó termékek exportkorlátozásait is.

Miközben Xiao Xiao és Lei Lei visszatérnek szülőhazájukba, Japán nemcsak két népszerű állatkert lakótól, hanem egy több évtizedes szimbolikus kapcsolattól is búcsút vesz – legalábbis egy időre.

Fotó: Pixabay