Orosz urán nélkül nem megy: a globális nukleáris ellátási lánc árnyoldala

A számok azt mutatják, hogy a világ vezető nukleáris hatalmai továbbra is jelentős mennyiségben importálnak orosz uránt, mind kereskedelmi érték, mind fizikai volumen tekintetében.

A legnagyobb vásárló továbbra is az Egyesült Államok: 2023-ban 1,19 milliárd dollár értékben, összesen 702 tonna uránt importált Oroszországból. Ez különösen éles ellentmondásra világít rá, hiszen Washington politikai és katonai értelemben Moszkva egyik legfőbb ellenfele, miközben energetikai szempontból továbbra is jelentős mértékben támaszkodik az orosz nukleáris szektorra.

Európa függősége szintén számottevő maradt. Az Európai Unió összesen 464 millió dollár értékben vásárolt orosz uránt, ezen belül Franciaország önmagában 432 millió dolláros importtal tűnik ki. Ez jól tükrözi a kontinens – különösen Franciaország – jelentős nukleárisenergia-kapacitását, valamint azt, hogy a nukleáris üzemanyag ellátása sokkal nehezebben váltható ki, mint más energiahordozóké.

Ázsiában Kína a legnagyobb volumenű importőrök közé tartozik: 418 millió dollár értékben, 467 tonna uránt szerzett be Oroszországból. Ez azt jelzi, hogy Moszkva nemcsak a nyugati piacokon, hanem az ázsiai nukleáris energia bővülésében is mélyen beágyazott szereplő maradt. Jelentős importot könyvelt el Dél-Korea is, amely 342 millió dollárért 243 tonna uránt vásárolt, míg Kazahsztán 228 millió dollár értékben, 168 tonnát importált.

Az adatok összességében arra mutatnak rá, hogy a nukleáris üzemanyag-ellátási láncok rendkívül összetettek és lassan átalakíthatók. Ennek következtében Oroszország a szélesebb körű gazdasági elszigetelés ellenére is képes megőrizni befolyását egy stratégiai jelentőségű energiaszektorban. A számok jól érzékeltetik: az energiabiztonság és a nukleáris kapacitások fenntartása sok ország számára felülírja a geopolitikai szembenállást.