Az Antarktisz félszigetén élő pingvinfajok – köztük az Adélie-, az állszíjas- és a gentoo pingvin – a Föld egyik leggyorsabban melegedő élőhelyén próbálnak alkalmazkodni. Egyes kolóniáknál a hőmérséklet-emelkedés négyszer gyorsabb, mint az antarktiszi átlag.
Az Oxfordi Egyetem és az Oxford Brookes University kutatóinak tízéves vizsgálata szerint a gentoo pingvinek költési időszaka átlagosan 13–14 nappal tolódott előre évtizedenként. Bizonyos kolóniákban ez az eltolódás akár 24 napot is elért, ami példátlan a madarak – sőt, valószínűleg minden gerinces – körében.
A kutatók 2012 és 2022 között több mint 35 pingvinkolóniát figyeltek meg, összesen 77 időzített kamerával. A vizsgálat a „letelepedés” időpontjára fókuszált, vagyis arra a napra, amikor a pingvinek tartósan elfoglalják fészkelőhelyeiket.
Győztesek és vesztesek a felmelegedésben
A tanulmány vezető szerzője szerint a klímaváltozás nem egyformán hat a fajokra. A rugalmasabb, általánosabb igényű gentoo pingvinek előnybe kerülhetnek, míg a hideghez szigorúan alkalmazkodott Adélie- és állszíjas pingvinek háttérbe szorulhatnak.
Ez különösen aggasztó, mert a pingvinek kulcsszerepet töltenek be az antarktiszi táplálékláncban. A fajdiverzitás csökkenése az egész ökoszisztéma stabilitását veszélyeztetheti, akár szélesebb körű összeomláshoz is vezetve.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a költési idő eltolódása megbonthatja a pingvinek és táplálékforrásaik közötti egyensúlyt. Hasonló folyamat már Dél-Afrikában is tömeges pusztuláshoz vezetett, ahol több tízezer afrikai pingvin halt éhen a halállományok visszaesése miatt.
Bár a statisztikai modellek egyértelműen a felmelegedést jelölik meg kiváltó okként, továbbra sem világos, hogy ez az alkalmazkodás hosszú távon fenntartható-e. A tudósok szerint kérdés, meddig képesek a pingvinek ilyen ütemben „rugalmasan” reagálni egy gyorsuló klímaválságban.