Kutatók szerint egy apró tengeri alga és egy baktérium kapcsolata arra utal, hogy a Földön napjainkban is lezajlódhatnak olyan alapvető evolúciós folyamatok, amelyek egykor a növények és az összetett élet kialakulását tették lehetővé.
A Braarudosphaera bigelowii nevű alga sejtjeiben élő UCYN-A baktérium már nem csupán együttműködő partner: a kutatások szerint önálló sejtszervecskévé, úgynevezett nitroplasztisszá alakult. Ez a struktúra képes a légköri nitrogén megkötésére, ami óriási előnyt jelent az alga számára a tápanyagban szegény óceáni környezetben.
A felfedezés különlegessége abban rejlik, hogy hasonló események formálták több mint egymilliárd éve a mitokondriumokat és a kloroplasztiszokat is – vagyis azokat a sejtszervecskéket, amelyek nélkül ma nem létezne növényi és állati élet. A tudósok szerint most először figyelhetünk meg egy ehhez mérhető evolúciós átalakulást szinte „élőben”.
A kutatás nemcsak az evolúció működéséről alkotott képünket árnyalja, hanem gyakorlati lehetőségeket is felvet. Ha sikerül megérteni, miként működik ez a természetes nitrogénmegkötő sejtszervecske, az hosszú távon akár a mezőgazdaságot is átalakíthatja, csökkentve a műtrágyák iránti globális függőséget.
A legfontosabb üzenet azonban talán az, hogy az evolúció nem lezárt fejezet: ma is aktív, kreatív erő, amely képes újra és újra meglepni az emberiséget.