Tudomány
Álcázott fekete lyukak lehetnek a James Webb rejtélyes „kis vörös pontjai”
Egy új kutatás szerint a James Webb Űrteleszkóp által felfedezett titokzatos „kis vörös pontok” nem rendkívül sűrű galaxisok, hanem fiatal szupermasszív fekete lyukak lehetnek, amelyek rövid ideig uralták a korai világegyetemet.
Három éve tartja lázban a csillagászokat az úgynevezett „kis vörös pontok” rejtélye, amelyek a világegyetem korai korszakában jelentek meg, majd viszonylag gyorsan eltűntek. A James Webb Űrteleszkóp megfigyelései alapján most egy új tanulmány arra jutott, hogy ezek az objektumok nagy valószínűséggel szupermasszív fekete lyukak voltak, amelyek fiatal korukban még nem mutatták a megszokott jeleket – írja a Spce.com.
A kutatók szerint a kis vörös pontok túl fényesek és túl kicsik ahhoz, hogy csupán csillagokból álló galaxisok legyenek. Egyes esetekben a fényességük meghaladta 250 milliárd Nap ragyogását, miközben méretük a fényév egyharmadát sem érte el. Ez a kombináció sokkal inkább egy aktív fekete lyuk jelenlétére utal, mint egy hagyományos galaxiséra.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: ha ezek az objektumok valóban csak csillagokból álltak volna, akkor a világegyetem legsűrűbb galaxisainak kellett volna lenniük, ami rendkívül valószínűtlen. Az eredmények új megvilágításba helyezhetik azt is, hogyan jöttek létre a szupermasszív fekete lyukak az univerzum legkorábbi időszakában.
A felfedezés nemcsak egy több éve tartó rejtélyt oldhat meg, hanem közelebb viheti a tudósokat annak megértéséhez is, miként alakult ki a világegyetem szerkezete az ősrobbanást követő első milliárd évben.