Bűnügy
Trükközött egy magyar italgyártó: a 100 százalékos narancslé harmada nem is narancsból készült
Komoly élelmiszer-biztonsági ügyre derült fény Magyarországon: egy hazai italgyártó koncentrátumból készült narancslé termékeiről kiderült, hogy azok mintegy 30 százalékban nem narancsléből, hanem úgynevezett C4-es növényekből származó anyagokból készültek. Az esetben nyomozás indult.
A történtekről szerdán adott tájékoztatást a Pest Vármegyei Főügyészség, amely hangsúlyozta: az emberi egészség védelme érdekében az élelmiszerek összetételét szigorú jogszabályok szabályozzák, különösen az olyan alapvető termékek esetében, mint a gyümölcslevek.
Mit ír elő a jogszabály?
A hatályos előírások szerint a „narancslé koncentrátumból” megjelölésű termék kizárólag narancsléből készülhet, vagyis a koncentrátum és a hozzáadott víz alkothatja az ital teljes összetételét. Amennyiben ettől eltérnek, és a termék más növényi eredetű anyagokat is tartalmaz, az megtéveszti a fogyasztókat, és súlyos jogkövetkezményekkel járhat. Éppen ezért merült fel a gyanú, hogy az országosan forgalmazott érintett narancslé nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A gyanú tisztázása érdekében laboratóriumi vizsgálatra volt szükség, így az ügyészség értesítette az illetékes hatóságot a minták mielőbbi elemzése céljából.
A laborvizsgálat mindent eldöntött
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság által elrendelt vizsgálat megállapította: a gyümölcslében található egyes anyagok jelentősen meghaladták a citrusfélékben – ezen belül a narancslevekben – természetes módon előforduló mennyiséget. Ez egyértelműen arra utalt, hogy az ital nem kizárólag narancsléből készült. Mindez különösen súlyosnak számít annak fényében, hogy a termék gyártmánylapja szerint az összetevők listája mindössze vízből és 100 százalékos narancslé-sűrítményből állt, vagyis más hozzáadott összetevőt elvileg nem is tartalmazhatott volna.
A feltárt jogsértések miatt a hatóság elrendelte az érintett termékek azonnali kivonását a forgalomból, emellett több mint 28 millió forintos bírságot is kiszabott a gyártóra. Az ügy azonban itt nem ért véget: a közérdekvédelmi jogkörében eljáró Pest Vármegyei Főügyészség kezdeményezésére nyomozás indult, mégpedig rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette miatt.
A hatóságok hangsúlyozták: az ilyen esetek nemcsak a fogyasztók megtévesztéséről szólnak, hanem az élelmiszer-biztonságba vetett bizalom megingatásáról is, ezért minden hasonló jogsértést kiemelten kezelnek.
Fotó: Pixabay