Külföld
„Grönland nem eladó” – a sziget körüli vita felrobbanthatja a NATO-t is
Grönland körül geopolitikai vihar készül: Donald Trump nyíltan megszerezné a világ legnagyobb szigetét, miközben Dánia, a NATO és az Európai Unió a status quo védelmére készül. A tét messze túlmutat egy autonóm területen – az Északi-sarkvidék jövője, a globális biztonság és a nyugati szövetségi rendszer egysége forog kockán.
Nuukban, Grönland hóval borított fővárosában napok óta vibrál a levegő. A bevásárlóközpont felett futó digitális hírkijelzőn újra és újra ugyanazok a szavak villannak fel vörös betűkkel: Trump, Grönland, szuverenitás. A helyiek szerint az elmúlt napok feszültsége inkább éveknek tűnik.
A helyiek egyértelmű üzenetet küldenek Washingtonnak. „Azt tanácsolnám Trumpnak, hogy inkább hallgasson, mint beszéljen. Nem vagyunk eladók” – mondta egy nuuki lakos. Egy inuit író és zenész szerint a cél egy független, jól kormányzott Grönland, nem pedig egy újabb nagyhatalmi játszma. Mások a jövőjükért aggódnak: egy fiatal anya arról beszélt, hogy családja nem kér a hirtelen jött globális figyelemből. Egy dologban azonban szinte teljes az egyetértés: a közvélemény-kutatások szerint a grönlandiak 85 százaléka elutasítja, hogy az Egyesült Államok részévé váljanak – még akkor is, ha sokan hosszabb távon Dániától is elszakadnának.
Elsőre meghökkentőnek tűnhet Trump érdeklődése egy jégbe fagyott, ritkán lakott sziget iránt, ám a szakértők szerint Grönland valódi geopolitikai kincs.
Óriási tartalékok lapulnak a jég alatt
A sziget hatalmas, részben feltáratlan készletekkel rendelkezik – köztük ritkaföldfémekkel, amelyek nélkülözhetetlenek az elektromos járművekben, a megújuló energiában és a modern fegyverrendszerekben. Mivel ezen a piacon Kína dominál, az USA számára stratégiai kérdés az alternatív források biztosítása.
A sziget az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger találkozásánál, a stratégiai jelentőségű GIUK-szorosban (Grönland–Izland–Egyesült Királyság) helyezkedik el. Ez az útvonal évszázadok óta meghatározó a tengeri és katonai mozgások ellenőrzésében. A hidegháború idején az USA már felismerte ezt, és katonai jelenlétet épített ki itt – amely máig fennmaradt. Ráadásul Grönland a legrövidebb út az Egyesült Államok és Oroszország között. Itt működik a Pituffik Space Base, Washington egyik legfontosabb radar- és űrmegfigyelő állomása. A szovjet blokk felbomlása után az amerikai jelenlét csökkent, de stratégiai jelentősége nem.
NATO kontra NATO?
A helyzet súlyát jelzi, hogy a vita két NATO-szövetségest, Dániát és az Egyesült Államokat állíthatja szembe egymással. Mette Frederiksen dán miniszterelnök arra figyelmeztetett: ha az USA katonai erővel szerezné meg Grönlandot, az a transzatlanti szövetség végét jelenthetné.
Európai nagyhatalmak közben lázas tárgyalásokat folytatnak egy megerősített NATO-jelenlétről az Északi-sarkvidéken. Németország és az Egyesült Királyság új hadgyakorlatokat, tengeri és légi egységek telepítését szorgalmazza, sőt felmerült egy „Arctic Sentry” nevű tengeri misszió ötlete is, a balti modell mintájára.
Trump szerint a kérdés nem alku tárgya. „Nem bérlésről beszélünk, hanem megszerzésről. Tulajdon kell” – fogalmazott a héten. Sokan úgy vélik, Trump fókuszában legalább annyira áll gazdasági és stratégiai befolyás, mint a klasszikus értelemben vett védelem.
Grönland válasza egyértelmű
A grönlandi miniszterelnök, Jens-Frederik Nielsen geopolitikai válságról beszélt, és világossá tette: ha választani kell Washington és Koppenhága között, Grönland Dániát választja. Szakértők szerint azonban a végső szó így is Donald Trumpé lehet – márpedig ő kiszámíthatatlan. Egyes vélemények szerint, ha az Egyesült Államok kényszerrel lépne fel, az nemcsak a NATO végét, hanem a jelenlegi világrend alapjainak megrendülését is jelenthetné.
Fotó: Pixabay