Szorult helyzetben Irán: a rezsim keményen fellép, miközben Trump fokozza a nyomást

Iránban harmadik hete tartanak a tömegtüntetések, amelyek az országot a politikai változás küszöbére sodorhatják. A teokratikus vezetés brutális fellépéssel próbálja megőrizni hatalmát, miközben Donald Trump amerikai elnök nyíltan támogatja a tiltakozókat és katonai lépéseket is kilátásba helyez.

Irán vezetése ismét az erőszak eszközéhez nyúlt, ahogy a tiltakozások harmadik hetükbe lépve egyre szélesebb társadalmi rétegeket mozgósítanak. A kezdetben gazdasági okokból kirobbant demonstrációk mára nyíltan a rendszer ellen irányuló megmozdulásokká váltak, amelyek az Iszlám Köztársaság fennmaradását kérdőjelezik meg.

Évtizedes elégedetlenség a háttérben

Szakértők szerint a tiltakozások gyökere a rendszerszintű problémákban keresendő. „Rossz kormányzás, korrupció és elnyomás jellemzi az országot – ezért akarják az emberek, hogy az Iszlám Köztársaság eltűnjön” – mondta Holly Dagres, a Washington Institute vezető elemzője.

A belső feszültséget tovább erősíti Donald Trump amerikai elnök fellépése. Trump többször is nyíltan támogatta a tüntetőket, és nem zárta ki a rezsimváltás lehetőségét sem, ami új szintre emelte a Teherán és Washington közötti konfrontációt.

Amerikai nyomás és katonai opciók

Az amerikai elnök közösségi oldalán „soha nem látott szabadságról” írt Irán kapcsán, és kijelentette: az Egyesült Államok készen áll a segítségnyújtásra. Washingtonban eközben katonai lehetőségeket is mérlegelnek, bár hivatalos döntés még nem született.

Elemzők szerint egy külső katonai beavatkozás hatása korlátozott lenne. Bár a rezsim sebezhető, továbbra is szilárdan támaszkodik az erőszakszervezetekre, amelyek eddig nem mutattak repedéseket vagy tömeges dezertálást.

A biztonsági apparátus még egyben van

Dr. H. A. Hellyer szerint Irán hatalmi struktúráját továbbra is „koherens és kényszerítő erők” tartják össze. Amíg nem történnek elit- vagy biztonsági dezertálások, a rendszer rövid távon fennmaradhat.

A gazdasági helyzet ugyanakkor drámai. A szankciók, köztük a nukleáris programhoz kapcsolódó intézkedések, súlyosan visszavetették a gazdaságot, különösen a középosztályt, amely korábban a reformmozgalmak bázisa volt.

Külső és belső válság egyszerre

Irán regionális befolyása is csökkent: izraeli és amerikai csapások gyengítették szövetségeseit, Szíriában pedig elveszített egy kulcsfontosságú politikai támaszt. Ez a belső tiltakozásokkal együtt olyan helyzetet teremtett, amely hosszú távon fenntarthatatlan.

Az emberi jogi szervezetek szerint a hatóságok több ezer embert vettek őrizetbe, és több százan haltak meg. Az internet- és telefonkorlátozások célja a tiltakozások láthatóságának csökkentése.

Engedmények és elnyomás kettőssége

Miközben a rezsim erővel lép fel, egyes vezetők békülékenyebb hangot ütnek meg, gazdasági ígéreteket és minimális támogatásokat kínálva. Elemzők szerint azonban a lakosság egyre kevésbé hisz ezeknek a gesztusoknak.

A növekvő társadalmi ellenállás így mára komolyabb veszélyt jelenthet a rendszerre, mint bármilyen külső beavatkozás.