aHang: Nem válaszolnak Rogánék, hog mennyit fizettek a konzultációra

Nem hajlandó válaszolni a Miniszterelnöki Kabinetiroda az aHangnak azzal kapcsolatban, hogy mennyit fizetett a kormány a nemzeti konzultációk gyártására, mennyi pénzt költöttek reklámhirdetésekre, vagy hogy melyik céggel gyártatták le az íveket.

2025. október 1-én indította el a kormány a legutóbbi nemzeti konzultációját, amely a Tisza állítólagos adóterve – ezt a párt több alkalommal is cáfolta, hogy bármi közük lenne ahhoz az anyaghoz, amit az Index jelentetett meg – ellen tiltakozik. A kormány oldalán feltüntetett hivatalos eredmény szerint a “Tiltakozzunk Az Adóemelés Ellen!” nemzeti konzultációt 1 604 174 ember küldte vissza, azonban míg korábban legalább az online és a print ténytanúsítványokat és közjegyzői okiratokat feltöltötték, most már ezt sem tették meg.

Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója tavaly év végén, december 5-én küldött közérdekűadat-igénylést a Miniszterelnöki Kabinetirodának, amelyben az alábbi kérdéseket tette fel:

• Hány konzultációs ív került legyártásra?
• Hányan voltak, akik december 7-ig lemondták a nemzeti konzultáció kézbesítését?
• Mennyibe került a nemzeti konzultációk nyomdaköltsége?
• Melyik cég gyártotta a konzultációs éveket?
• Hogyan került ellenőrzésre, hogy egy magánszemély nem tudta online és postai úton is kitölteni a konzultációs ívet?
• Hány konzultációs ív került postázásra?
• Mely médiumokkal, sajtóorgánumokkal – televíziós csatorna, rádió, nyomtatott újság, online hírportál – kötött szerződést a kormány, hogy hirdesse a konzultációt?
• Hány forintba kerültek a hirdetések összesen (TV reklámok, online média felületeken való reklámozás, közösségi médiában reklámozás, nyomtatott sajtóban reklámozás)?

A 15 napos válaszadási határidőn túl nyúlva, december 22-én érkezett meg a Kabinetiroda válasza, amelyben az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva egyszeri 15 napos hosszabbítással éltek a válaszadás kapcsán.

Csakhogy január 6-án, az újabb 15 napos határidő is lejárt, a Kabinetiroda azonban azóta sem válaszolt. Az aHang további leveleket küldött Rogán Antal minisztériumának, telefonon is próbáltak utánajárni, hogy mikor kaphatják meg az adatokat, azonban a tárca nem hajlandó válaszolni.

“Hiába törvényi kötelezettsége a Kabinetirodának határidőn belül választ adni a közérdekűadat-igénylésekre, Rogánék nem válaszolnak. Nem merik leírni, hogy mennyit költöttek? Vagy ők maguk sem tudják, hány és hány száz millió forint közpénzt folyattak el ismét pártpolitikai kampányra? Esetleg pont annyira vannak hiteles adataik, mint ahogyan a kitöltéssel kapcsolatban? Nem adjuk fel! Ahogy eddig is kikényszerítettük ezeket az adatokat, úgy most sem fogjuk hagyni, hogy megússzák. Mert a nemzeti konzultáció semmit több, mint hazug propaganda.” – mondta el az ügy kapcsán Szalóki Viktor.

Az aHang évek óta nyújt be közérdekűadat-igényléseket a nemzeti konzultációk kapcsán. Ők voltak, akik korábban nyilvánosságra hozták azt, hogy:

• A “Szuverenitásunk védelméről” szóló nemzeti konzultációnál (2023) nem egyeztek meg a ténytanúsítvány jegyzőkönyvében közzétett számok a hivatalos honlapra feltöltött számokkal.
• A „Magyarország meg tudja csinálni” címmel indított nemzeti konzultáció (2024) gyártását a Mediaworks végezte és 387 millió forintba került.
• A Voks2025 kapcsán (2025) pedig azt, hogy Balásy Gyula cége gyártotta a szavazólapokat több mint 350 millió forintért, és hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt is elárulta, bíztak abban, hogy az emberek becsületesek, és nem szavaznak kétszer.

Tavaly ősszel pedig rendeltek egy közvélemény-kutatást, ami szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége nem hisz abban, hogy a nemzeti konzultáció valódi demokratikus párbeszédet jelentene. Tízből közel hat válaszadó (57,9%) szerint a kormány ezeket az íveket elsősorban pártpolitikai célokra használja, míg csupán 22,4% gondolja úgy, hogy a konzultáció társadalmilag fontos kérdésekről szóló, demokratikus eszköz.

Úgy tűnik, hogy a választásokhoz közeledve már nem hajlandóak nyilvánosságra hozni ilyen adatokat, vélhetően kellemetlenül jönne ki a kampányban, hogy mire is költik a magyar adófizetők pénzét – zárta a közleményét a civil szervezet.