A britek által tervezett digitális azonosító még fejlesztésre szorul

A brit kormány terve, hogy 2029-re bevezeti a kötelező digitális azonosítókat, fontos lépés, de messze nem használja ki a digitális közszolgáltatások teljes potenciálját. Szakértők szerint a digitális közinfrastruktúra (DPI) fejlesztése kulcsfontosságú a közérdek, a nemzeti biztonság és az állami szolgáltatások hatékonysága szempontjából – és más országok, például Ukrajna, India vagy Észtország példája is tanulságos lehet.

Mi az a DPI?

A digitális közinfrastruktúra (DPI) alapelve, hogy a digitális szolgáltatások a közérdeket szolgálják: nyitottak, más rendszerekkel interoperábilisak, és lehetővé teszik az adatok biztonságos megosztását. Egy kormányzati példa: ha egy minisztériumban lévő adatot egy másik részlegnek is használni kell a közszolgáltatások nyújtásához, a két rendszernek kommunikálnia kell egymással. Ha ez nem működik, új adatbázisokat kell létrehozni, ami felesleges bürokráciát és költséget jelent.

Ukrajna példája jól szemlélteti, hogy a jól felépített DPI hogyan szolgálhatja egyszerre a közérdeket és a biztonságot. A Diia alkalmazás lehetővé tette, hogy a polgárok továbbra is hozzáférjenek kormányzati szolgáltatásokhoz a fizikai infrastruktúra pusztulása ellenére, és a háború kitörésekor biztonsági információkat, például katonai mozgásokat is közvetített.

Miért fontos a DPI?

A DPI csökkenti az állam külföldi cégektől való függőségét, és védi a kritikus nemzeti infrastruktúrát. Ha egy digitális szolgáltatást egy külső cég épít, és annak rendszere nem használható mások által, az állam „beleakad” a szolgáltatóhoz, ami nem feltétlenül szolgálja a közérdeket.

Ezen kívül a nemzetbiztonság szempontjából is kiemelten fontos: ha egy ellenséges szereplő irányítja a digitális rendszereket kulcsfontosságú területeken, például az atomenergia vagy a közlekedés szektorában, az komoly kockázatot jelent. A jól felépített DPI rendszerek növelik a szolgáltatások ellenállóképességét és biztonságát.

A brit digitális ID-projekt kihívásai

A brit kormány terve, hogy 2029-re kötelező digitális azonosítókat vezet be, jelenleg főként a munkavállalási jog ellenőrzésére koncentrál. Szakértők szerint a digitális ID sokkal többre lenne képes: több minisztériumot is szolgálhatna, és összehangolható lenne más rendszerekkel, például digitális fizetésekkel és adatátvitellel.

Fontos a beszerzés kérdése is: saját fejlesztés lesz-e, vagy külső céghez kerül-e a rendszer, és ha igen, kié lesz a tulajdonjog? A kormány bejelentette, hogy konzultációs folyamat indul, ami pozitív lépés: érdemes bevonni a civil társadalmat, az iparágakat, valamint olyan országokat, amelyek már sikeresen alkalmaznak DPI-t, mint India vagy Észtország.