Gondolataink
Amerika a polgárháború szakadéka felé tart
Donald Trump elnöksége nemcsak az Egyesült Államok világban betöltött szerepének elvesztését hozhatja, hanem a belső társadalmi megosztottság végső stádiumát, a polgárháborút is.
A minneapolisi tüntetések, amelyek egy ICE-ügynök által lelőtt nő halála után robbantak ki, nem elszigetelt események. Ezek nem pusztán rendőri túlkapások elleni tiltakozások, hanem egy mélyebb, sokkal veszélyesebb válság felszínre törései. Az Egyesült Államok ma nemcsak politikailag vagy társadalmilag megosztott – hanem erkölcsileg és alkotmányosan is.
Amikor egy szövetségi ügynök megöl egy amerikai állampolgárt, a kormány reflexszerűen önvédelemről beszél, a közösség pedig megszállásként éli meg a fegyveres jelenlétet, akkor az már nem rendfenntartás kérdése. Ez hatalom és legitimáció kérdése. Mi több erkölcsi kérdés. És ebben a kérdésben Amerika veszélyesen közel sodródik a szakadékhoz.
A helyzet súlyosságát növeli egy eddig elképzelhetetlen, ma már nyíltan vállalt politikai álláspont: Donald Trump elnök számos támogatója kijelentette, hogy akkor is mellette állna, ha Trump diktárorrá válna. Ez nem elszólás, nem provokáció – hanem egy gondolkodásmód. Annak elfogadása, hogy a demokrácia csak addig érték, amíg „a mi emberünk” van hatalmon. Persze ne menünk el a tény mellett: az elnök támogatóinak iskolázottsági / értelmi szintje igen alacsony. Fogalmuk sincs mi a diktatúra.
Ez a pont az, ahol a politikai vita megszűnik, és elkezdődik a rendszer szétesése. Egy demokrácia nem akkor omlik össze, amikor tankok jelennek meg az utcákon, hanem akkor, amikor a társadalom egy része már nem tartja fontosnak a fékeket, az ellensúlyokat és a jogállamot. Amikor a vezető iránti lojalitás felülírja az alkotmányhoz való hűséget.
Az erő politikája
Minneapolisban ma nemcsak az ICE ellen tüntetnek. Az ellen tiltakoznak, hogy az állam egyre inkább fegyveres erőként jelenik meg saját polgáraival szemben. A Trump-kormányzat válasza erre nem párbeszéd, hanem további szövetségi ügynökök, további erődemonstráció, további megosztás. Ez a logika nem a békét szolgálja, hanem az eszkalációt.
Amerika ma két egymással kibékíthetetlen valóságban él. Az egyik oldalon azok, akik a rend nevében elfogadhatónak tartják a halálos erő alkalmazását, akár ártatlanok ellen is. A másikon azok, akik úgy érzik: az állam már nem védi őket, hanem fenyegeti. Amikor ehhez hozzáadódik egy politikai tábor, amely kész lemondani a demokráciáról egy erős vezető kedvéért, a konfliktus már nem elméleti.
A polgárháború nem feltétlenül fegyveres frontvonalakkal érkezik. Gyakran lassú, alattomos folyamat: intézményi bomlás, normalizált erőszak, és egyre nyíltabban vállalt autoriter vágyak formájában. Az Egyesült Államok ma ezen az úton jár.
Minneapolis nem kivétel. Minneapolis figyelmeztetés. És ha egy ország jelentős része már elfogadja a diktatúrát, feltéve hogy „a megfelelő ember” vezeti, akkor a kérdés nem az, hogy elkerülhető-e a belső konfliktus – hanem az, hogy mikor válik visszafordíthatatlanná.
Amerika tehát a szakadék szélére jutott. Ki tudja mi lesz Trump következő kiszámíthatatlan tette ami végül belel is löki?