Rossz döntések miatt lélegzünk mérgező levegőt Magyarországon

Magyarországon évente 8–12 ezer ember hal meg idő előtt a szennyezett levegő következményei miatt – mégsem történik érdemi változás. A probléma nem új, az okok jól ismertek, a megoldások évek óta kéznél lennének.

A Másfélfok portál részletes elemzése szerint a hazai levegőszennyezés legnagyobb forrása nem az ipar vagy az autópályák, hanem a lakossági fűtés. A rosszul szigetelt házak, az elavult kályhák, a nedves fa és a hulladékégetés miatt a háztartások adják a PM10 szállópor-kibocsátás mintegy 60, a PM2.5 kibocsátás közel 80 százalékát. Ezek az apró részecskék nemcsak irritálják a légutakat, hanem a véráramba jutva szív- és érrendszeri, daganatos és idegrendszeri betegségeket is okoznak.

Vidéken rosszabb a helyzet, főleg télen

Miközben a közbeszéd gyakran a városi autóforgalmat teszi felelőssé, a mérések azt mutatják, hogy a legszennyezettebb levegőt sokszor a falvakban lélegezzük be, különösen a fűtési szezonban. Ennek oka egyszerű: százezrek élnek rossz állapotú, szigeteletlen házakban, ahol csak szilárd tüzeléssel lehet meleget csinálni – drágán és egészségtelenül. A probléma gyökere az energiaszegénység. Sok családnak nemhogy korszerű fűtésre vagy felújításra nincs pénze, de még a megfelelő minőségű tűzifát sem tudja megfizetni. Így kerül a kályhába nedves fa, bútorlap, műanyag – mindannyiunk tüdejének rovására.

A megoldás kulcsa az energiahatékonyság növelése lenne. Jobb szigetelés, korszerű fűtés, kevesebb pazarlás – ez csökkentené a rezsit, a légszennyezést és az egészségügyi kiadásokat is. Mégis, az elmúlt években a magyar lakásállomány alig 7–10 százaléka újult meg érdemben, miközben az épületek többsége 1970 előtt épült és felújításra szorul. Létezik ugyan szociális tűzifaprogram, de ez is inkább tűzoltás, nem pedig stratégia. Oktatás, hosszú távú épületenergetikai program, kiszámítható támogatások nélkül a helyzet nem fog javulni.

Nem azért fűtenek az emberek hulladékkal, mert nem törődnek a környezettel, hanem mert nincs valódi választási lehetőségük. Egy olyan országban, ahol a lakosság 70 százaléka nem tudna kifizetni egy váratlan 100 ezer forintos kiadást, cinikus elvárás az „egyéni felelősségre” mutogatni. Amíg nincs átfogó, évtizedekben gondolkodó lakhatási és energiapolitika, addig marad a szmog, a megbetegedések és a csendes, statisztikákba rejtett halálozás.

A WHO ajánlásai szerint a hazai szállópor-koncentráció legalább a duplája az egészségesnek. Ha ezt sikerülne a határérték alá csökkenteni, átlagosan fél évvel nőne a várható élettartam Magyarországon.

Fotó: Pixabay