Az interjúban Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország a jelenlegi geopolitikai helyzetet nem átmeneti válságnak, hanem egy új világrend kialakulásának tekinti. Szerinte a nyugati országok – elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió – elveszítették erkölcsi és politikai hitelességüket azzal, hogy saját érdekeiket a nemzetközi jog fölé helyezik. Lavrov úgy fogalmazott: Moszkva nem konfrontációra törekszik, hanem „kiegyensúlyozott és kölcsönös tiszteleten alapuló” kapcsolatokra.
A külügyminiszter külön kitért az európai–orosz viszony romlására is. Véleménye szerint Európa külpolitikája egyre inkább Washington befolyása alá kerül, ami hosszú távon gazdasági és politikai károkat okoz az uniós tagállamoknak. A szankciókat Lavrov kontraproduktívnak nevezte, mondván: azok nem gyengítették meg Oroszországot, viszont súlyos terheket rónak az európai gazdaságokra.
Az interjú egyik központi eleme volt Oroszország keleti nyitása. Lavrov szerint Moszkva tudatosan erősíti kapcsolatait Ázsiával, Afrikával és Latin-Amerikával, ahol egyre több ország keresi az alternatívát a nyugati politikai és gazdasági modellekkel szemben. A BRICS-országok szerepének növekedését a külügyminiszter a többpólusú világrend egyik legfontosabb jelének nevezte.
Lavrov megszólalása világossá teszi: Oroszország nem kompromisszumos megoldásokban, hanem hosszú távú stratégiai átrendeződésben gondolkodik. Az interjú üzenete szerint a nemzetközi kapcsolatokban új szövetségek és erőközpontok alakulnak ki, amelyek tartósan átformálhatják a globális politikai és gazdasági rendszert.
