Egy nemzetközi együttműködésben, a Columbia Egyetem, a NewYork–Presbyterian Kórház, a Stanford Egyetem és a Pennsylvaniai Egyetem részvételével fejlesztették ki a BISC (Biological Interface System to Cortex) nevű rendszert, amely egyetlen, rendkívül vékony szilíciumchipre épül. Ez a chip vezeték nélküli, nagy sávszélességű kapcsolatot hoz létre az agykéreg és a külső számítógépek között. A kutatás eredményeit 2025. december 8-án publikálták a Nature Electronics folyóiratban.
A hagyományos agyi implantátumokkal szemben a BISC nem egy nagy, dobozszerű elektronikai egységből áll. A rendszer lelke egy mindössze 50 mikrométer vastag integrált áramkör, amely olyan vékony, hogy az agy és a koponya közötti térbe csúsztatható, és az agy felszínén „nedves selyempapírként” simul el. Térfogata kevesebb mint ezredrésze a jelenlegi implantátumokénak, miközben nagyságrendekkel több adatot képes kezelni.
A chip több mint 65 ezer elektródát tartalmaz, amelyek közül 1024 képes idegi jelek rögzítésére, míg több mint 16 ezer stimulációra használható. A rendszer vezeték nélkül kapja az energiát és továbbítja az adatokat egy hordható „átjátszó állomáson” keresztül, amely akár 100 megabit/másodperces adatátvitelt is lehetővé tesz – ez legalább százszorosa a jelenlegi vezeték nélküli BCI-megoldások teljesítményének. Az így rögzített jeleket mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok elemezhetik, amelyek képesek összetett szándékok, mozgások vagy érzékelési mintázatok felismerésére.
A klinikai alkalmazások szempontjából különösen ígéretes az epilepszia kezelése. A kutatók már NIH-támogatást is nyertek arra, hogy a BISC-et gyógyszerrezisztens epilepsziában szenvedő betegeknél teszteljék. A minimálisan invazív beültetés, a vezetékek hiánya és a nagy felbontású jelrögzítés együttesen hosszú távon stabilabb és biztonságosabb működést ígér.
A fejlesztés mögött a félvezetőipar legmodernebb gyártástechnológiája áll, amely lehetővé teszi, hogy a korábban szobányi méretű számítási kapacitás ma már szinte láthatatlan formában kerüljön az emberi testbe. A kutatók szerint a BISC nemcsak a neurológiai betegségek kezelését alakíthatja át, hanem hosszabb távon azt is, ahogyan az ember közvetlenül kommunikál a gépekkel és a mesterséges intelligenciával.
