Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosságra hozta azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok jelenleg tárgyal, és amely alapját képezheti egy Oroszországgal kötendő békemegállapodásnak.
A dokumentum egy korábbi, 28 pontos tervezet átdolgozott változata. Az egyeztetések hetek óta zajlanak, miután Kijev az eredeti javaslat több elemét túlzottan oroszbarátnak ítélte. Zelenszkij szerint a legtöbb kérdésben sikerült kompromisszumra jutni, két meghatározó területen azonban továbbra sincs megállapodás: a területi rendezésben és a zaporizzsjai atomerőmű jövőjében. Ezekről az ukrán elnök személyesen Donald Trumppal kíván egyeztetni – írja a Kontroll.
A békekeret egyik alapelve Ukrajna nemzetközi biztonsági beágyazottságának megerősítése. Ennek részeként Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást kötne, amelynek betartását egy űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrizné. A Portfolio beszámolója szerint Ukrajna komoly, jogilag is rögzített biztonsági garanciákhoz jutna.
A tervezet rögzíti, hogy az ukrán hadsereg létszáma a jelenlegi, körülbelül 800 ezres szinten maradhatna, szemben a korábbi elképzelésekkel, amelyek jelentős csökkentést irányoztak elő. Az Egyesült Államok, a NATO és európai szövetségeseik a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna védelmére.
Oroszország törvényben mondana le Ukrajna és Európa elleni agresszióról, amelyet az orosz Állami Dumának is ratifikálnia kellene.
A békekeret az európai integráció kérdését is rendezi. Ukrajna meghatározott időn belül csatlakozhatna az Európai Unióhoz, addig pedig kedvezményes hozzáférést kapna az uniós piachoz, valamint bekapcsolódna egy átfogó globális fejlesztési programba. Az újjáépítést, a gazdasági helyreállítást és a humanitárius intézkedéseket külön alapok finanszíroznák, összesen mintegy 800 milliárd dollár értékben.
A megállapodás rögzítené, hogy a területi rendezést a későbbiekben nem lehet egyoldalúan megváltoztatni. Oroszország vállalná, hogy nem akadályozza Ukrajna kereskedelmi hajózását a Dnyeperen és a Fekete-tengeren. Külön tengeri és hajózási egyezmény születne, a Kinburn-földnyelvet pedig demilitarizálnák. A függőben maradó kérdések kezelésére humanitárius bizottság alakulna. Ennek keretében minden hadifoglyot kicserélnének a „mindenkit mindenkiért” elv alapján, valamint visszaszolgáltatnák a civil fogvatartottakat és túszokat, köztük az elhurcolt gyermekeket is.
A tervezet társadalmi és kulturális kérdésekre is kitér: mindkét fél oktatási programokkal erősítené a kulturális toleranciát. Ukrajna átvenné az uniós normákat a vallásszabadság és a kisebbségi nyelvek védelme terén. A legösszetettebb és továbbra is nyitott kérdés a területi rendezés. Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donyecki terület még Kijev ellenőrzése alatt álló részeiről, míg az ukrán fél a jelenlegi frontvonalak befagyasztását szorgalmazza. Washington kompromisszumos javaslata demilitarizált övezetek és szabad gazdasági zónák létrehozása lenne az ukrán ellenőrzés alatt maradó donyecki területeken.
A tervezet szerint Ukrajnának a megállapodás aláírását követően a lehető leghamarabb választásokat kellene tartania. A megállapodás jogilag kötelező erejű lenne, végrehajtását egy Donald Trump által vezetett nemzetközi békebizottság felügyelné,
Fotó: Pixabay
