Mint arról két hete a HírExtra beszámolt, az EU tagállamai megállapodtak, hogy 2027 őszére véglegesen elzárják az orosz gázcsapokat, éppen azért, hogy Moszkva ne tudja tovább finanszírozni a háborúját Ukrajna ellen.
Szerdán az Európai Parlament (EP) meg is szavazta, hogy az EU 2026 elejétől 2027 októberére fokozatosan kivezeti az orosz cseppfolyósított, majd vezetékes gázt. A képviselők végül 500 igennel, 120 nem szavazat és 32 tartózkodás mellett elfogadták ezt. A jegyzőkönyv szerint a DK-ból támogatták, a Mi Hazánkból és a Fidesz–KDNP-ből ellenezték a javaslatot. A Tisza Pártból nem regisztráltak szavazatot.
A megállapodás szerint a hosszú távú csővezeték-szerződések 2027. szeptember 30-tól lesznek tilosak - a tárolási szintek függvényében -, itt a türelmi idő 2027. november 1-jéig tart, míg a cseppfolyósított földgáz (LNG) esetében a hosszú távú szerződések 2027. január 1-jétől tiltólistások. A rövid távú szerződések fokozatosan, de korábban megszűnnek: az LNG esetében 2026. április 25-től, a vezetékes gáz esetében pedig 2026. június 17-től szűnik meg az orosz behozatal.
Vlagyimir Putyin nem hagyta szó nélkül a fejleményeket. A The Guardian szerint
az orosz elnök „kismalacoknak” nevezte az európai vezetőket, és kijelentette: Oroszország diplomáciai úton vagy katonai erővel, azaz erőszakkal el fogja érni ukrajnai területi céljait,
azokat „feltétel nélkül” teljesíteni fogják.
„Ha nem akarnak érdemi párbeszédet” – mondta Putyin –, „akkor Oroszország átveszi történelmi területeit a csatatéren.” Putyin azt is állította, hogy az előző amerikai kormányzat, vagyis a Biden-adminisztráció „szándékosan fegyveres konfliktus felé terelte a helyzetet” és hozzátette, Washington szerint Oroszország rövid időn belül meggyengülhet, vagy akár meg is semmisülhet.
„Európa kismalacai azonnal csatlakoztak az előző amerikai kormányzat munkájához, abban a reményben, hogy profitálhatnak országunk összeomlásából” – mondta Putyin.
Putyin keményvonalas kijelentései akkor hangzottak el, amikor amerikai tisztviselők azt állították, hogy a korábbi, Ukrajnával Berlinben folytatott tárgyalások a legnehezebb kérdések mintegy 90%-át megoldották. Azonban továbbra is komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az orosz vezető hajlandó-e kompromisszumot kötni átfogó követeléseivel kapcsolatban.
És mit szól mindehhez a jelenleg New Yorkban tartózkodó magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter? Egyelőre semmit.
Tegnap annyit közölt, előre keretezve az európai fejleményeket, hogy „Donald Trump és Orbán Viktor megállapodása nyomán előállt az a helyzet, hogy amíg Washington segíti Magyarország energiaellátását, addig Brüsszel rendre igyekszik aláaknázni a biztonságunkat", természetesen azt sugallva, hogy az oroszok elleni szankciók valójában a magyarok érdekeit sértik. Szijjártó szerint az amerikai energetikai együttműködés területén viszont most egy nagyon fontos mérföldkőhöz érkeztünk azzal, hogy évi 400 millió köbméter cseppfolyósított földgáz vásárlásáról szóló szerződést írtunk alá. Ez azt jelenti, hogy a következő öt évben összesen kétmilliárd köbméternyi amerikai eredetű cseppfolyósított földgáz kerül be a magyar energiaellátásba.
