Helsinkiben tartották meg kedden az Európai Unió keleti határán fekvő országok első, „Eastern Flank Summit” néven meghirdetett csúcstalálkozóját, közvetlenül a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs előtt. A megbeszélésen Finnország, Svédország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária vezetői vettek részt. A keleti határhoz szintén tartozó, de Ukrajnával és nem Oroszországgal határos Magyarország, Szlovákia és Csehország nem képviseltette magát.
A találkozó célja az volt, hogy az érintett országok összehangolják álláspontjaikat az Európai Unió védelmi képességeinek megerősítéséről, valamint arról, miként lehet hatékonyabban megvédeni az EU keleti határát az általuk hosszú távúnak tekintett orosz fenyegetéssel szemben.
Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint a most először megrendezett csúcstalálkozó egyértelmű üzenetet kívánt küldeni Brüsszelnek az EU következő többéves költségvetéséről szóló tárgyalások előtt. A Reuters beszámolója szerint az oroszországi és fehéroroszországi határral rendelkező uniós országok azt sürgették, hogy az EU nagyobb szerepet vállaljon Európa védelmének és biztonságának erősítésében, és a keleti régiók védelme kiemelt prioritássá váljon.
A nyolc ország közös álláspontja szerint az EU keleti határvidéke különösen kitett az orosz nyomásgyakorlásnak, ezért a védelmi beruházásoknak és az uniós „zászlóshajó” védelmi projekteknek ebben a térségben kulcsszerepet kell kapniuk. A Reuters szerint a helsinki egységdemonstrációra azért is most került sor, mert a csütörtöki európai tanácsi ülésen több nagy tagállam – köztük Németország, Franciaország és Olaszország – részéről ellenállás tapasztalható az uniós védelmi projektek finanszírozásával kapcsolatban.
A találkozón részt vevő országok szerint az orosz fenyegetés nem csupán elméleti. Az elmúlt időszakban Európa-szerte megszaporodtak az orosz szabotázsakciók, de az EU keleti határán fekvő államok még gyakrabban kerülnek célkeresztbe. Ide tartozik a szeptemberi lengyelországi drónincidens, amely után Varsó a NATO-szerződés 4. cikkelye alapján konzultációt kezdeményezett szövetségeseivel, a romániai bombás csomagküldési kísérlet, valamint a balti államok légterének rendszeres megsértése.
Ukrajnai béke esetén is marad az orosz nyomás?
Petteri Orpo a találkozó előtt úgy fogalmazott: Oroszország ma is, holnap is és a távoli jövőben is fenyegetést jelent. A finn miniszterelnök a Financial Timesnak adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy még egy ukrajnai béke esetén is fennmarad az orosz katonai nyomás, különösen Európa keleti peremvidékén. Szerinte Moszkva várhatóan továbbra is a balti térség és az uniós határok közelébe összpontosítja katonai erejét.
A helsinki csúcstalálkozó üzenete egyértelmű: az EU keleti szárnyán fekvő országok közösen szeretnék elérni, hogy az uniós védelempolitikában és a költségvetési döntésekben nagyobb figyelem és több forrás jusson az Oroszországgal szembeni elrettentésre.
Fotó: Pixabay
