A politikai hirdetési kiadások vizsgálatai rámutatnak, hogy a kormányzó Fidesz és „proxy” szervezetei az elmúlt időszak kampányai során az összes „negatív politikai üzenet” hirdetési kiadás körülbelül 98%-át állították elő, beleértve több millió eurót olyan narratívák promotálására, amelyek félrevezető állításokat közvetítettek a nemzetközi és hazai politikai szereplőkről. Például számos hirdetés sugallta, hogy bizonyos európai politikusok háborút akarnak kirobbantani, ami valójában nem felelt meg a tényeknek.
Nem csupán a hirdetési kiadások arányossága kérdéses, hanem a digitális kampánytechnológiák használata is. Az Átlátszó beszámolt olyan esetekről, ahol hamis TikTok-profilt hoztak létre ellenzéki EP‑képviselők nevében, és ezeket a profilokat kormányközeli média idézte, ezzel torzítva a politikai valóságot.
Tudományos kutatások is rávilágítanak arra, hogy Magyarországon a politikai dezinformáció nemcsak online „melléktartalom”, hanem rendszeresen megjelenik a kormánypárti és populista médiában. Egy Nature‑ban publikált vizsgálat megállapította, hogy a jobboldali konzervatív párt támogatóinak nehezebb megkülönböztetniük a hamis híreket a valósaktól - részben azért, mert a politikai identitás megerősítésére irányuló narratívák erőteljesen hatnak az információfeldolgozásra.
Ez a helyzet összekapcsolódik a magyar médiarendszer szerkezetével is. A kormányközeli szereplők erős befolyást gyakorolnak a hagyományos és digitális médiapiacra, így a közlések egy részét nem pusztán független újságírói tartalom alkotja, hanem politikailag motivált narratívák, amelyek gyakran a legfőbb ellenzéki politikusok diszkreditálására vagy a kormány számára kedvező történetek hangsúlyozására épülnek. Ez a médiumok függetlenségének korlátozottságát is jelzi, ami egyéb nemzetközi elemzésekben is megjelenik.
A dezinformáció hatásai túlmutatnak a kampányidőszakon: erősítik a társadalmi megosztottságot, csökkentik a politikai bizalmat és torzítják a közpolitikai diskurzust. A szakértők szerint ezért elengedhetetlen a digitális médiatudatosság erősítése, a politikai hirdetések átláthatóságának növelése és a független tényellenőrző szervezetek kapacitásainak támogatása. Egy ilyen multidiszciplináris megközelítés segíthet abban, hogy a választópolgárok képesek legyenek felismerni a manipulált narratívákat és tájékozott döntéseket hozni a demokratikus folyamatok során.
