A lépés nem csupán pénzügyi jelentőségű, hanem politikai áttörés is, mert megszünteti annak veszélyét, hogy egyes tagállamok – mindenekelőtt Magyarország – megvétózhassák a félévente esedékes hosszabbítást.
Az EU a befagyasztott orosz vagyon jelentős részét szeretné felhasználni egy akár 165 milliárd eurós hitel biztosításához, amellyel 2026–2027-ben finanszíroznák Ukrajna katonai és polgári költségvetését. A hitelt Ukrajna csak akkor törlesztené, ha Oroszország kártérítést fizet, vagyis a konstrukció lényegében a jövőbeli jóvátételek előlege.
A zárolás határozatlan időre történő kiterjesztése azért volt kulcslépés, mert eddig minden hat hónapban egyhangú döntésre volt szükség. Budapest és Pozsony többször jelezte fenntartásait, és az uniós diplomaták attól tartottak, hogy egy idő után valamelyik ország megtagadná a hosszabbítást, ami a vagyon visszaadását kényszerítette volna ki Oroszországnak.
A mostani döntést minősített többséggel hozta meg az EU – megkerülve ezzel a magyar vétót.
Orbán Viktor a döntést követően a Facebookon élesen bírálta a lépést, és úgy fogalmazott: az EU „helyrehozhatatlan károkat” okoz magának. Kijelentette, hogy Magyarország „mindent megtesz” a döntés jogi megsemmisítéséért, de erre uniós szinten kevés esély mutatkozik.
Belgium, amelynek pénzügyi infrastruktúráján keresztül kezelik a legtöbb befagyasztott orosz vagyont (mintegy 185 milliárd eurót), csak akkor támogatja az Ukrajnának nyújtandó hitelt, ha az EU egységes és jogilag biztos alapokon álló döntést hoz. A határozatlan zárolás ezt teremti meg.
Németország már jelezte: nincs alternatíva a jóvátételi hitelhez, és 50 milliárd euró értékben vállal garanciát. A legtöbb uniós tagállam szerint a lépés nélkülözhetetlen Ukrajna túléléséhez – miközben Magyarország továbbra is feszült viszonyt ápol a Kijev támogatását célzó uniós intézkedésekkel.
Moszkva törvénytelennek nevezte a lépést, és pert indít a brüsszeli Euroclear ellen. Brüsszel azonban egységesebb, mint korábban: a vagyonbefagyasztás olyan politikai szimbólum is, amelyből az EU nem akar visszalépni.
Bár amerikai közvetítéssel olyan tervek is felmerültek, hogy Ukrajna akár 2027-ben csatlakozhat az EU-hoz, több uniós diplomata „teljesen irreálisnak” tartja a dátumot. A csatlakozás ütemét ugyanakkor jelentősen befolyásolja, mennyire sikerül stabilizálni az országot – ehhez az EU-s hitel kulcsfontosságú lehet.
