A friss adatok szerint hétköznap kétszer annyi töltés történik, mint hétvégén, és a nap során is több jellegzetes csúcsidőszak rajzolódik ki. A töltőpontokra csatlakozás nem külön program, hanem a napi rutin része: a munkába érkezés, a bevásárlások és a rövid ügyintézések váltak a legmeghatározóbb időpontokká.
Az elemzés egyik fő tanulsága, hogy az elektromos autózás térnyerésével a „tankolás” fogalma megszűnt. Míg a belső égésű járművekkel járók inkább ritkán, nagyobb mennyiséget tankolnak, erre dedikált tevékenység és időkeret során, addig az e-autósok a hétköznapi rutin részeként, gyakrabban, kisebb adagokban töltenek – mindig ott és akkor, ahol éppen dolguk van. Ez a változás a magyar e-mobilitás kultúrájában már most érezhetően formálja a töltőinfrastruktúra használatát.
A Parkl adatai azt mutatják, hogy saját töltőiken – mivel ezek elsősorban irodaházakban és városi parkolóhelyeken működnek – hétköznap nagyjából kétszer annyi töltés történik, mint hétvégén. Hétköznapokon a publikus és munkahelyi infrastruktúrán a reggeli, 7–9 óra közötti idősávban rajzolódik ki az első csúcsidőszak: ekkor érkeznek be tömegesen a munkahelyekre, viszik a gyerekeket bölcsődébe, óvodába, iskolába, és gyakran ilyenkor ejtik meg a kisebb bevásárlást, ügyintézést is. A munkanapokon összességében sokkal több a kötött, ismétlődő megállás, amikor a jármű néhány perctől akár több órán át nyugalomban van – ez teremti meg a töltés lehetőségét.
A publikus országos hálózat, elsősorban az EDRI töltői esetében szintén jól kirajzolódnak a hétköznapi csúcsok: a reggeli 8–10 óra közötti sávban a munka előtti ügyintézés, a délutáni–kora esti 16–19 óra közötti idősávban pedig a munka utáni feladatok, bevásárlás és hazautazás köré szerveződnek a töltések. Ilyenkor az autó jellemzően rövidebb időre áll meg, ezért különösen felértékelődnek a nagyobb teljesítményű, gyorsabb töltési lehetőségek.
Hétvégén ezzel szemben lazább a városi ritmus: kevesebb a tipikus „megállok és közben töltök” helyzet, több a hosszabb utazás és a szabadidős program, és a töltések nagy része „áthelyeződik” otthonra vagy útközbenre. A Parkl adatai szerint hétvégén elsősorban a délelőtti–kora délutáni, 10–14 óra közötti idősávban figyelhető meg aktivitási csúcs. Ilyenkor jellemzően vásárlás, szabadidős programok és utazás közben töltenek a felhasználók. Utóbbi során ráadásul egyre nagyobb arányban veszik igénybe a töltőhálózatokat egy applikációba tömörítő roaming töltés szolgáltatást is. Ezt egészíti ki a publikus országos hálózat: az EDRI forgalmi adatai alapján éppen hétvégén és ünnepnapokon – különösen a hosszú hétvégéken és a karácsonyi időszakban – ugrik meg látványosan a használat, amikor az autósok hosszabb utakra indulnak, kevesebbet tudnak otthon tölteni, és a nagy teljesítményű, autópálya- és főútvonal-közeli töltőkre támaszkodnak.
Ami a szezonális használatot illeti: továbbra is a hideg, őszi és téli hónapokban töltik többet az autójukat. Ennek oka a használati tulajdonságokban keresendő: ilyenkor egyrészt a fűtés igényel extra energiát, illetve az alacsony hőmérséklet hatására az akkumulátorok is mintegy 10-20 százalékkal kevésbé hatékonyak. Ez természetesen a töltési igényekben is látványos növekedést okoz, amivel az üzemeltetőknek és az autósoknak is számolniuk kell az őszi és téli hónapokban.
A Parkl által elsősorban irodaházakban és vállalati telephelyeken üzemeltetett több ezer AC töltőt átlagosan közel 6 órán át, a nagyobb teljesítményű DC töltőket pedig 54 percet használják egy töltés alkalmával. Ennek oka, hogy az irodaházi környezetben jellemzően kevesebb az autók töltésére felhasználható áram, így a töltés is lassabb. Ezt a gyakorlatban ellensúlyozza azonban az, hogy a munkavállalók autói általában a teljes munkaidő alatt, akár 8-9 órán át is egyhelyben állnak.
Ezzel szemben az EDRI országos lefedettségű, publikus infrastruktúrájában már csupán mintegy 2 órás átlag AC és fél órás DC és HPC (nagy teljesítményű villámtöltés) időtartamok a jellemzőek. A nagyobb teljesítményre persze szükség is van, mivel a vizsgált töltőket átutazóban, vagy akár épp csak egy bevásárlás, ügyintézés ideje alatt használják az elektromos autósok. A felvett energiamennyiség is látványosan nő: a Parkl adatai alapján 2021 óta az AC töltések során felvett energia 57%-kal, a DC töltések alkalmával pedig közel 128%-kal emelkedett. Jelenleg az AC töltőkön egy töltéssel az autók átlagosan 13 kWh, a DC töltőkön pedig 20,5 kWh energiát vesznek fel, ami az autók és a töltőberendezések teljesítményének gyors fejlődésével magyarázható.
“A töltési infrastruktúra az elektromos autókkal együtt fejlődik. Ez mind az egy-egy töltés alkalmával felvett teljesítményben, mind a töltőpontok számának rohamos növekedésében is tetten érhető. Ezek együttes hatásának köszönhető, hogy ma már elektromos autóval is bátran nekivághatunk akár több ezer kilométeres utaknak is: sem az autó, sem az infrastruktúra nem fogja cserben hagyni az utazót a Közép-Kelet-Európai régióban. Ez ráadásul a Parkl roaming töltés szolgáltatásával minden eddiginél kényelmesebbé is vált.” – tette hozzá Somogyi Zsolt, a Parkl alapító-ügyvezetője.
Mind a két cég adatai alapján kiemelkedően nagy a forgalom azokon a töltőkön, amelyek autópályák közelében, vagy városi átmenő-forgalmi csomópontok mellett találhatóak. Ezek azok a helyek, ahol az „út közbeni” és a „célállomás” típusú töltési helyzet találkozik, így egyszerre tudják kiszolgálni a hosszabb utazásokat és a rövid, napi rutinokat. Ez egy nagyon erős trendet jelez: a jövő e-mobilitási infrastruktúrája ott lesz igazán hatékony, ahol ez a két töltési logika találkozik.
„A Parkl és az EDRI adatai összességében azt mutatják, hogy Magyarországon az elektromos autózás már nem elszigetelt jelenség, hanem kiforrott, jól mérhető felhasználói ritmusokon alapuló közlekedési forma. A töltés a mindennapi élet részévé vált – nem külön megállóként, hanem a napi teendők természetes kísérőjeként jelenik meg. A téli időszak intenzívebb töltései, a gyorsabb töltési technológiák térnyerése és a célállomásos töltések növekvő szerepe mind azt jelzik, hogy a magyar e-autós társadalom egyre tudatosabban és hatékonyabban használja az elektromos mobilitás lehetőségeit” – hangsúlyozta Boros Péter, az E.ON Drive Infrastructure Hungary ügyvezetője.
