Gondolataink
Trump és Európa növekvő szakadéka Putyinnak kedvez
Az Egyesült Államok és Európa között egyre mélyülő törésvonalak új lehetőséget adnak Oroszországnak arra, hogy erősítse saját pozícióját Ukrajnával és a Nyugattal szemben.
Miközben Donald Trump elnök különmegbízottai a múlt héten Moszkvában próbáltak tárgyalni egy lehetséges ukrajnai békemegállapodásról, a Kreml máris igyekszik kihasználni a transzatlanti viszony romlását.
Trump kedden újabb éles kritikával illette az európai országokat, „gyenge” és „hanyatló” nemzeteknek nevezve őket bevándorlási politikájuk miatt. Azt állította, hogy Oroszország „fölényben van” Ukrajnával szemben, és eljött az ideje, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „elfogadjon bizonyos dolgokat”, mert „ha veszítesz, cselekedned kell”.
Az elmúlt héten nyilvánosságra hozott amerikai nemzetbiztonsági stratégia az európai kormányokat tette felelőssé a háború elhúzódásáért, azt állítva, hogy a „béke iránti többségi európai akaratot” saját kormányaik „demokratikus folyamatok aláásásával” torzítják el. Ezt a megfogalmazást Moszkvában örömmel fogadták: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az új stratégia „összhangban áll az orosz állásponttal”, külön értékelve a „párbeszéd szükségességének” hangsúlyozását.
Az orosz vezetéshez közel álló szereplők – köztük Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője – is igyekeznek felerősíteni Trump Európát bíráló kijelentéseit. Dmitrijev különösen örült annak a figyelmeztetésnek, hogy „Európának nagyon óvatosnak kell lennie”, mert rossz irányba halad.
Nem véletlenül: Oroszország régóta azon dolgozik, hogy gyengítse az európai támogatást Ukrajna felé, és aláássa a NATO egységét. A Trump-adminisztráció új stratégiája értékes muníciót ad ehhez az információs háborúhoz.
Európában komoly visszhangja volt a dokumentumnak. Friedrich Merz német kancellár szerint az amerikai stratégia egyes részei „elfogadhatatlanok” európai szemszögből, hozzátéve: Európának nincs szüksége amerikai segítségre „a demokrácia megmentéséhez”.
Mindeközben az orosz retorika tovább éleződik. A keményvonalas orosz politológus, Szergej Karaganov egy állami tévéműsorban kijelentette: „Oroszország Európával van háborúban, nem a szerencsétlenül félrevezetett Ukrajnával.” Szerinte a konfliktus addig tart, „amíg Európát morálisan és politikailag össze nem törjük”. Bár állítja, hogy nem Putyint képviseli, szavai egybecsengenek az orosz elnök fenyegető üzeneteivel.
Putyin a múlt héten Trump követeivel való moszkvai találkozó előtt kijelentette: Oroszország „készen áll” egy Európa elleni háborúra, noha nem akarja azt elkezdeni. A cél azonban világos: a kemény hangvétel és a Donald Trumphoz fűződő feszültségek felerősítése révén a Kreml azt reméli, hogy megrendítheti a transzatlanti egységet, és elbizonytalaníthatja az európai közvéleményt.
Zelenszkij eközben Londonban, Párizsban, Berlinben és Brüsszelben járva igyekszik megerősíteni az európai támogatást Ukrajna számára. A Kreml azonban minden eszközzel azon dolgozik, hogy hangosabban szóljon: Európa megosztott, Amerika pedig egyre inkább eltávolodik szövetségeseitől – és mindez Moszkva malmára hajtja a vizet.
Fotó: Wikimedia Commons