2025 végére azonban látványosan megváltozott a gyakorlat: az adóhatóság egyre több esetben már nem támogató eljárást, hanem jogkövetési vizsgálatot indít – és ez bizony már bírságot, sőt akár teljes adóellenőrzést is magával hozhat.
Mi áll a szigorítás hátterében?
A NAV a külföldi pénzintézetek által megküldött, úgynevezett DAC2/CRS adatszolgáltatásból dolgozik. Ezekben szerepel minden, amit a külföldi bank az adott magánszemély számláiról jelent: egyenlegek, jóváírt hozamok, kamatok, osztalékok és értékpapír-műveletek.
Az adóhatóság ezt a nemzetközi adatcsomagot veti össze a magyarországi adóbevallásokkal.
Ha eltérést lát, vizsgálat indul – és most már nem feltétlen segítő szándékkal.
A támogatói eljárás korábban afféle „barátságos figyelmeztetés” volt:
30 nap állt rendelkezésre az adatok egyeztetésére.
A NAV sokszor elfogadta, ha a banki igazolás később érkezett meg.
A hivatal még az önellenőrzést is együtt kezelte a beérkező dokumentumokkal.
Ha az adózó együttműködő volt, ritkán került sor további lépésre.
Azok jártak rosszul, akik nem reagáltak vagy nem határidőre: náluk később indulhatott mélyebb vizsgálat.
Az RSM adószakértői szerint 2025 novemberétől látványos fordulat következett be:
a 2022-es külföldi tőkejövedelmek ellenőrzését a NAV már nem támogató eljárásban, hanem jogkövetési vizsgálatban végzi. Ez nagy különbség – és sokkal kockázatosabb. A jogkövetési vizsgálat szintén egy 30 napos időkeretben zajló eljárás, amely 30 nappal hosszabbítható. De van egy nagyon fontos eltérése:
Nem teremt “lezárt időszakot”.
Azaz: akár a vizsgálat alatt, akár utána, bármikor beadható önellenőrzés, ha kiderül, hogy az adatok hibásak vagy hiányosak voltak. Sőt: ugyanarra az időszakra több jogkövetési vizsgálat is indítható, ami korábban nem fordulhatott elő.
Míg a támogatói eljárás soha nem járt bírsággal, a jogkövetési vizsgálat már igen.
Ha a NAV hibát talál, először hiánypótlást kér. Ha ez elmarad vagy nem megfelelő, akkor:
mulasztási bírságot szabhat ki,
a vizsgálat lezárulta után teljes adóellenőrzést indíthat.
Ez utóbbi pedig már jóval keményebb terep:
adókülönbözet-feltárás,
adóbírság (minimum 50%, bizonyos esetekben 200%),
késedelmi pótlék.
A friss tapasztalatok szerint mindenkinek, akinek külföldi befektetése, banki hozama vagy értékpapír-ügyletei vannak, érdemes minél hamarabb bekérni minden szükséges éves kimutatást.
Erre azért van szükség, mert: a NAV csak 3 munkanapot ad a dokumentumok benyújtására, a külföldi banki igazolások beszerzése jellemzően hetekbe telik, így azok kerülnek bajba, akik nem készülnek előre. A hatóság ugyan kérésre néhány nappal meghosszabbíthatja a határidőt, de ez nem oldja meg a külföldi bankok lassú ügyintézését.
Fotó: Pixabay
