Lázár lesz a miniszterelnök?

A 2026‑os választások közeledtével a magyar közéletben fokozódik a találgatás: vajon sorozatban ötödször is a Fidesz–KDNP kapja a mandátumot, vagy az ellenzék valódi eséllyel lép elő? A közvélemény‑kutatások eredményeit gyakran kritizálják – az adatok sokszor a felkérő párt preferenciáit tükrözik, ezért ezek alapján nehéz megbízható következtetést levonni.

Ez a bizonytalanság kedvez a pletykáknak és a spekulációknak. Az egyik leggyakrabban emlegetett forgatókönyv, hogy a Fidesz alternatív kormányfő‑jelöltet állít: mint potenciális utód neve gyakran felmerül Lázár János. A cél nem feltétlenül a kormányváltás, hanem a hatalom átstrukturálása lehet – amiben kulcsszerepet játszana az államfő személye.

A feltevés szerint Orbán Viktor a köztársasági elnöki pozíció felé mozdulhat: egy ilyen manőver az ő számára biztosítaná, hogy – még ha pártja elveszíti is a parlamenti többséget – az államfői hivatallal jelentős befolyást tartson a magyar politika felett. Ez a forgatókönyv logikus abban a kontextusban, hogy a köztársasági elnök mandátuma független az országgyűlési ciklustól, és parlamenti szavazással csak rendkívüli helyzetben lehet leváltani – így működő „biztosítékot” jelentene.

Az ötlet jelenleg spekuláció: hivatalos jelölésről, politikai döntésről nincs nyilvános információ. Ugyanakkor az időzítés – választás előtt – és a párton belüli belső mozgások láttán nem lehet teljesen kizárni, hogy a Fidesz vezetése már előre készül ilyen forgatókönyvre is.

Ez a lehetőség új fényt vet a közelgő választásokra: nem pusztán arról van szó, ki kap kormányt, hanem arról, hogy ki uralja az állam intézményeit hosszabb távon – így a választás eredménye mellett a pozíciók és intézményes struktúrák várható átalakulására is figyelni kell.

A következő hónapokban a pártok stratégiái, a belső pártmozgások és az államfői jelölések alakulása sokat elárulhat arról, hogy a Fidesz valóban ezzel a hosszú távú hatalomátmentésre játszik‑e – vagy csak politikai zajt kelt.