Az Európai Unió a napokban új lendületet adott annak a javaslatnak, amely szerint a befagyasztott orosz állami eszközöket felhasználnák Ukrajna finanszírozására. A lépésre egyre nagyobb a nyomás, miután az amerikai béketerv is számol hasonló forrásbevonással. A több mint 140 milliárd euró értékű vagyon túlnyomó része európai pénzintézeteknél, különösen Belgiumban található, a nemzetközi elszámolások egyik legnagyobb letéti rendszerében.
A jelenlegi elképzelés szerint az EU nem kobozná el véglegesen az orosz állami vagyont, hanem biztosítékként hasznosítaná. Ez azért jelentős különbség, mert így elkerülhető lenne a hosszadalmas és bizonytalan jogi eljárás, amelyet Moszkva vagy érintett intézmények indíthatnának. A konstrukció lényegében egy Ukrajnának nyújtott, óriási kölcsön lenne, amelynek fedezetét a befagyasztott eszközök adják.
A múlt hónapban tartott uniós csúcson még nem sikerült teljes körű politikai megállapodást elérni, elsősorban Belgium fenntartásai miatt. Mivel a legtöbb vagyon ott található, Brüsszel álláspontja kulcsfontosságú. Az ország eddig attól tartott, hogy a vagyon tényleges felhasználása akár a belga pénzügyi rendszer stabilitását is veszélybe sodorhatja, illetve precedenst teremthet más geopolitikai konfliktusok esetére is.
Az elmúlt héten azonban az uniós pénzügyminiszterek közös álláspontra jutottak: a befagyasztott orosz eszközökre épített "jóvátételi kölcsön" a három vizsgált lehetőség közül a leghatékonyabb, és a leggyorsabb megoldás Ukrajna támogatására. A döntés mögött az a felismerés áll, hogy Kijev költségvetési helyzete és védelmi kiadásai olyan ütemben nőnek, amelyet a hagyományos segélyezési mechanizmusok már alig tudnak követni.
Az EU új konstrukciója ambiciózus lenne: gyors, nagy összegű finanszírozást biztosítana Ukrajnának anélkül, hogy az uniós tagállamoknak azonnal újabb hatalmas forrásokat kellene mozgósítaniuk. Ugyanakkor növekvő a félelem, hogy a megoldás jogi támadási felületet hagy maga után, és az EU hosszú távon is viselheti a pénzügyi kockázatot, ha az orosz vagyonhoz a konfliktus lezárultáig sem lehet hozzáférni.
Mindeközben Moszkva már jelezte: az Európai Unió „lopással” vádolható, ha felhasználja a zárolt eszközöket Ukrajna támogatására. A Kreml szerint az ilyen döntés "ellenséges lépés", amely hosszú távra rombolná le a gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat.
Akárhogy is dönt az EU, az biztos, hogy a kérdés túlmutat a háború finanszírozásán. Precedenst teremthet arra, hogy a nemzetközi jog és a globális pénzügyi rendszer miként kezeli a jövőbeli konfliktusokban érintett államok vagyonát. Egyben rámutat arra is, hogy Európa a tartós háborús helyzetben újraértelmezi saját gazdasági és politikai felelősségét a kontinens biztonságának fenntartásában.
