A szövetség vezető katonai döntéshozója szerint a fenyegetések Európa-szerte annyira felerősödtek, hogy eljött az idő a stratégiai újragondolásra.
A hibrid hadviselés – beleértve a kibertámadásokat, a szabotázst és a légterek rendszeres megsértését – az utóbbi években gyakorlatilag állandóvá vált a kontinensen. Dragone szerint eddig inkább reakcióalapú volt a NATO válaszadása, de ezen változtatni kell.
„Mindennel foglalkozunk… A kibertérben jelenleg inkább reagálunk. Azt vizsgáljuk, hogy lehetünk-e proaktívabbak, akár agresszívabbak” – mondta a lapnak. Azt is hozzátette: bizonyos helyzetekben egy „megelőző csapás” is tekinthető védelmi lépésnek, bár ez eltér a NATO hagyományos megközelítésétől.
Európa egyre több hibrid akció célpontja
Az utóbbi években több európai ország is megtapasztalta, milyen sérülékeny a modern infrastruktúra:
- kiterjedt kibertámadások,
- feltételezhetően orosz hátterű szabotázsakciók,
- és a Balti-tengeri víz alatti vezetékek több alkalommal történt megrongálása mutatta meg a hibrid fenyegetések valódi súlyát.
Miközben több kelet-európai tagállam határozottabb fellépést sürget, Dragone arra figyelmeztet, hogy minden lépést szigorú jogi keretek között kell értékelni.
„Egy lehetséges opció az agresszívabb fellépés, de tisztázni kell a jogi kereteket és azt is, ki hajthatná végre ezeket a műveleteket.”
Dragone példaként a NATO Baltic Sentry hadműveletét emelte ki, amelyet a 2023–2024-es sorozatos kábelrongálások után indítottak el. A művelet során szövetséges hadihajók, repülőgépek és tengeri drónok őrködnek a Balti-tenger létfontosságú infrastruktúrája felett. „A Baltic Sentry kezdete óta nem történt újabb incidens – ez azt mutatja, hogy a visszatartó erő működik.”
A bizakodás ellenére maradtak még bizonytalanságok is. A közelmúltban egy finn bíróság ejtette az ügyet az Eagle S nevű, orosz érdekeltségű hajóval kapcsolatban, amely több elektromos és adatkábel megrongálásával hozható összefüggésbe – az indoklás szerint mindez nem finn felségvizeken, hanem nemzetközi vizeken történt. Finnország külügyminisztere, Elina Valtonen a lapnak úgy fogalmazott: ez gyakorlatilag szabad kezet ad az orosz hajóknak a nemzetközi térségekben. Elmondta: valóban folyik a vizsgálat arról, szükség van-e határozottabb válaszokra, de figyelmeztetett: „Nem szabad pánikolni. Bízni kell a meglévő keretrendszerekben.”
Hogyan lehet megelőzni a jövőbeli támadásokat?
Dragone szerint a szövetség előtt álló fő kihívás annak meghatározása, hogyan érhető el a hatékony elrettentés a hibrid hadviseléssel szemben. „Az elrettentés történhet megtorlással vagy megelőző csapással – ezt alaposan elemeznünk kell, mert a jövőben még nagyobb nyomás nehezedhet ránk.” A NATO ezért azt vizsgálja, hogyan tudna gyorsabban, hatékonyabban és akár határozottabban reagálni a modern kiber fenyegetésekre, amelyek az elmúlt években az európai biztonság egyik legsúlyosabb kihívásává váltak.
Fotó: Pixabay
