Az 2025. november 27‑i miniszteri döntés értelmében az ESA számára rekordnagyságú, 22,1 milliárd eurós költségvetést hagytak jóvá a következő három évre. Ebben a keretben 1,2 milliárd eurót különítettek el az ERS-program indulására - majdnem annyit, amennyit az ESA eredetileg kért (1,35 milliárd eurót).
Az ERS lényege, hogy létrehozzon egy "system‑of‑systems" hálózatot, amely összehangolja a tagállamok űreszközeit és erőforrásait. A rendszer része lesz a mesterséges holdak és műholdak felhasználása megfigyelésre, kommunikációra, navigációra - mind civil, mind katonai célokra. Emellett földmegfigyelési képességeivel klímavédelmi, katasztrófa‑ és válságkezelési feladatokat is elláthat.
Bár az ERS-re fordított összeg az ESA teljes költségvetésének csupán mintegy 5 %-a, maga a döntés jelentős politikai üzenet: ez az első alkalom, hogy az ESA hivatalosan is kapott "védelem és biztonság" mandátumot tagállamaitól.
A lépés nem független attól a geopolitikai környezettől, amelyet az orosz‑ukrán háború, valamint az űr militarizálódása jellemez. Az európai vezetők egyre határozottabbá válnak abban, hogy a jövőben ne külső - például amerikai - műholdas rendszerekre kelljen támaszkodniuk, hanem saját, szuverén űr‑infrastruktúrával rendelkezzenek.
Továbbá a döntés szorosan illeszthető az ESA által is kidolgozott stratégiába: a 2025–2028 időszakra összpontosító terv négy kiemelt prioritásként határozta meg az űr‑transzport fejlesztését, földmegfigyelést, tudományos küldetéseket és - most már hivatalosan is - az űrbeli biztonságot.
Erősebb védelmi függetlenség: Az ERS lehetővé teszi, hogy Európa saját műholdrendszerrel rendelkezzen a biztonság, a hírszerzés és a kommunikáció terén - nem kell kizárólag más országokra támaszkodnia.
Iparági fellendülés: Az új költségvetés és a program prioritása versenyt teremthet az űripari vállalatok, kutatók és startupok között. Ez lehetőséget jelent a technológiai fejlődésre, munkahelyteremtésre és stratégiai beruházásokra.
Űr - mint stratégiai tér: Az űr mostantól egyre jobban a geopolitika és biztonság színtere: Európa ezzel felismeri, hogy az űribiztonság nem csupán katonai, hanem gazdasági és társadalmi stabilitási kérdés is.
Az ERS program elindítása talán csak az első lépés - de egy fontos jele annak, hogy az űr nem pusztán a csillagászat vagy az űrkutatás játékszere többé. Európa belevág egy új korszakba, ahol az űr - mint stratégiai tér - a kontinens jövőjének egyik alappillére lehet.
