Tudomány
Az európai országok katonai szintű megfigyelőhálózat finanszírozását tervezik az űrben
Az European Space Agency (ESA) tagországai egy történelmi döntést hoztak: finanszírozzák az első katonai‑rendeltetésű, űrbéli megfigyelési és kommunikációs hálózat létrehozását. Az új rendszer - European Resilience from Space (ERS) - nem csupán civil célokat szolgál majd, hanem fokozza Európa védelmi és biztonsági képességeit is.
Az 2025. november 27‑i miniszteri döntés értelmében az ESA számára rekordnagyságú, 22,1 milliárd eurós költségvetést hagytak jóvá a következő három évre. Ebben a keretben 1,2 milliárd eurót különítettek el az ERS-program indulására – majdnem annyit, amennyit az ESA eredetileg kért (1,35 milliárd eurót).
Az ERS lényege, hogy létrehozzon egy „system‑of‑systems” hálózatot, amely összehangolja a tagállamok űreszközeit és erőforrásait. A rendszer része lesz a mesterséges holdak és műholdak felhasználása megfigyelésre, kommunikációra, navigációra – mind civil, mind katonai célokra. Emellett földmegfigyelési képességeivel klímavédelmi, katasztrófa‑ és válságkezelési feladatokat is elláthat.
Bár az ERS-re fordított összeg az ESA teljes költségvetésének csupán mintegy 5 %-a, maga a döntés jelentős politikai üzenet: ez az első alkalom, hogy az ESA hivatalosan is kapott „védelem és biztonság” mandátumot tagállamaitól.
Mi áll a döntés hátterében?
A lépés nem független attól a geopolitikai környezettől, amelyet az orosz‑ukrán háború, valamint az űr militarizálódása jellemez. Az európai vezetők egyre határozottabbá válnak abban, hogy a jövőben ne külső – például amerikai – műholdas rendszerekre kelljen támaszkodniuk, hanem saját, szuverén űr‑infrastruktúrával rendelkezzenek.
Továbbá a döntés szorosan illeszthető az ESA által is kidolgozott stratégiába: a 2025–2028 időszakra összpontosító terv négy kiemelt prioritásként határozta meg az űr‑transzport fejlesztését, földmegfigyelést, tudományos küldetéseket és – most már hivatalosan is – az űrbeli biztonságot.
Mit jelent ez Európának és nekünk?
Erősebb védelmi függetlenség: Az ERS lehetővé teszi, hogy Európa saját műholdrendszerrel rendelkezzen a biztonság, a hírszerzés és a kommunikáció terén – nem kell kizárólag más országokra támaszkodnia.
Iparági fellendülés: Az új költségvetés és a program prioritása versenyt teremthet az űripari vállalatok, kutatók és startupok között. Ez lehetőséget jelent a technológiai fejlődésre, munkahelyteremtésre és stratégiai beruházásokra.
Űr – mint stratégiai tér: Az űr mostantól egyre jobban a geopolitika és biztonság színtere: Európa ezzel felismeri, hogy az űribiztonság nem csupán katonai, hanem gazdasági és társadalmi stabilitási kérdés is.
Az ERS program elindítása talán csak az első lépés – de egy fontos jele annak, hogy az űr nem pusztán a csillagászat vagy az űrkutatás játékszere többé. Európa belevág egy új korszakba, ahol az űr – mint stratégiai tér – a kontinens jövőjének egyik alappillére lehet.