Az Európai Bizottság friss országjelentésében figyelmeztetést fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban, amely szerint a magyar költségvetés a következő évben is jelentős egyensúlytalanságokkal küzd majd. A testület értékelése alapján a hiány csökkentését célzó intézkedések eddig nem hozták a várt hatást, és a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy az államadósság-ráta a következő negyedévekben is a kritikus sávban maradhat.
A brüsszeli elemzés kiemeli: a nemzetközi környezet ugyan kedvezőtlen, de Magyarország strukturális problémái ennél mélyebbek. A magas kamatkiadások, a gyengülő forint miatt megdráguló finanszírozás, valamint a gazdasági növekedés elmaradása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar költségvetés tartós nyomás alatt legyen. A Bizottság külön kitér arra, hogy az energiaárak és az élelmiszer-infláció korábbi sokkjai még mindig érezhetőek a bevételi oldal lassabb stabilizálódása miatt.
A jelentés ugyanakkor nemcsak a problémákat azonosítja, hanem javaslatokat is tesz. A Bizottság szerint elengedhetetlen a kiadási oldalon végrehajtott tartós racionalizálás, valamint a kiszámítható, egyszerűbb adókörnyezet megteremtése, amely segíthetné a beruházásokat és a gazdasági teljesítmény növekedését. A dokumentum hangsúlyozza: az uniós források teljes körű hozzáférhetősége továbbra is kulcsfontosságú lenne a stabilizációhoz, ezért a jogállamisági feltételek teljesítése pénzügyi szempontból is meghatározó.
A kormány várhatóan a következő hetekben reagál majd hivatalosan a brüsszeli értékelésre. A Pénzügyminisztérium szerint a magyar költségvetés 2026-ra visszatérhet a fenntartható pályára, ám a nemzetközi hitelminősítők is jelezték: a következő hónapok döntései sorsdöntőek lehetnek az ország pénzügyi besorolása szempontjából.
A figyelmeztetés összességében azt jelzi, hogy a magyar gazdaság irányítói számára most minden eddiginél fontosabb a következetes, átlátható költségvetési politika. A következő év politikai és gazdasági mozgásterét nagyban meghatározza majd, sikerül-e megfordítani a negatív trendeket, és visszaterelni az államháztartást a fenntartható növekedési pályára.
