Tizenhét évvel a bitcoin megszületése után a kriptovaluta minden korábbinál mélyebben beágyazódott a globális pénzügyi rendszerbe. A bankok, vagyonkezelők és törvényhozók egyre nyitottabban viszonyulnak hozzá, a stabilcoinok is szabályozói keretet kaptak, és a kriptóbarát szabályozás világszerte teret nyer. A bitcoin piaci értéke októberben már a 2,5 billió dollárt is elérte.
Ez a siker azonban most új kockázatokat hoz. A bitcoin ára az október eleji 126 ezer dolláros csúcsról 80 ezerre esett novemberre. Egy olyan eszköz esetében, amely nem termel jövedelmet, az emelkedéshez szükséges történetek kifulladása könnyen árzuhanást hoz. Ráadásul a kriptó immár sokkal szorosabban kapcsolódik más piacokhoz: a visszaesés hatása a technológiai részvényekben gazdag NASDAQ 100-ra is átterjedt, amely közel 6%-ot esett.
A nagybefektetők közül továbbra is vannak óvatosak, és bár a Cseh Nemzeti Bank friss vásárlása jól hangzik, az 1 millió dollárnyi kripto eltörpül 171 milliárdos tartaléka mellett. Eközben bizonyos szereplők – mint Michael Saylor cége, a Strategy - extrém módon kitették magukat: a vállalat tőkeáttételes bitcoinvásárlásai miatt most a saját eszközállománya értéke alá esett.
A következő nagy lökést sokan az amerikai kormányzat felől várják. Bár a Trump-adminisztráció által létrehozott Stratégiai Bitcoin Tartalék egyelőre főleg lefoglalt kriptót gyűjt, többen - köztük Cynthia Lummis szenátor - újabb piaci vásárlásokat sürgetnek. Ha így lenne, az újra optimizmust hozhat a piacra. De a politikai beavatkozás egyelőre távoli lehetőség – ahogy a kriptó történetében már sokszor, most is bármi megtörténhet.
