Lengyelország, Románia és Bulgária összesen több százmillió eurós támogatási kerethez jutott hozzá: a lengyelek 441 millió eurót, a románok 291 milliót, a bolgárok pedig 260 milliót hívhatnak le 2028-ig különféle fejlesztésekre. Magyarországon ezzel szemben egyelőre csak a civil szervezetek számára elérhető, 20 millió eurós támogatási csomagról született döntés – kormányközi megállapodás továbbra sincs.
A Norvégia, Liechtenstein és Izland által létrehozott pénzügyi mechanizmus célja, hogy támogassa a 2004 után csatlakozott EU-tagállamokat. Ezért cserébe a három ország – bár nem tagjai az EU-nak – hozzáfér az unió belső piacához. A magyarországi támogatások 2014-ben akadtak el: a Norvég Alap akkor felfüggesztette a kifizetéseket, mert a magyar kormány ellenőrzése alá akarta vonni a civil támogatások lebonyolítását – írja a HVG.
Civilek a célkeresztben
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2014 nyarán több tucat civil szervezet ellen indított vizsgálatot – köztük az Ökotárs Alapítvány, a Szivárvány Misszió (Budapest Pride), a Krétakör Alapítvány és az Átlátszó mögött álló Asimov Alapítvány is érintett volt. A lépés heves nemzetközi reakciókat váltottak ki: húsz ország hatvan civil szervezete állt ki a magyar civilek mellett, és az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Nils Miznieks is követelte a vizsgálatok leállítását. Két nappal Miznieks állásfoglalása után Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében „külföldiek által fizetett politikai aktivistáknak” nevezte a támogatott civileket. A norvég miniszter, Vidar Helgesen eközben úgy fogalmazott: a magyar kormány „szellemi vaskupolával” zárja el az országot a Nyugattól.
Jogállami vizsgálat: a civilek tisztán működtek
A Fővárosi Főügyészség egy évvel később megállapította, hogy az alap pénzeit kezelő szervezetek jogszerűen működtek, mégis folytatódtak az adóhatósági vizsgálatok 2015 végéig. Bár Lázár János és Vidar Helgesen is jelezte: sikerült megállapodni a további támogatások folyósításáról, kormányközi megállapodás végül nem született. Ennek következményeként Magyarország 216 millió eurós, 2021-ig lehívható keretet veszített el – az EU-tagállamok közül egyedüliként.
A térség más országai eközben látványosan előrehaladnak a norvég források lehívásában. Lengyelország idén áprilisban már meg is állapodott Oslóval, és 2028-ig 441 millió eurót fordíthat különböző fejlesztésekre és beruházásokra. Románia szintén jelentős, 291 millió eurós kerethez jut, amelyet a zöld átállás, az emberi jogok védelme és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében használhat fel. Bulgária számára 260 millió euró áll rendelkezésre 2028-ig, amelyből az energiabiztonság megerősítését, a fenntartható vízgazdálkodást, innovatív zöld projekteket, a jogállamiság működésének monitorozását, a menekültügyi rendszer ellenőrzését, valamint kulturális és örökségvédelmi kezdeményezéseket finanszírozhatnak.
Itthon egyelőre csak a civilek kapnak majd pénzt
2024 decemberében az uniós elnökség idején újraindult a Norvég Alap működése, és 2025 első felében a tagállamok kétoldalú tárgyalásokba kezdtek a források lehívásáról. Magyarország esetében azonban csak a civil szervezetek 20 millió eurós keretéről született döntés.
Az Ökotárs Alapítvány megerősítette:
- 2026 februárjában indulhat a pályáztatás,
- a ciklus 2031-ig tart,
- a forrást magyar civil szervezetek hívhatják le.
Fotó: Pixabay
