„Végső soron sok mindennek ára van, és további megbeszéléseket kell folytatni arról, hogy milyen költségekkel jár Nagy-Britannia számára, ha szorosabb európai kapcsolatokat szeretne. Ez politikailag realista megközelítés.” - idézte Írország Európa-ügyi miniszterét, Thomas Byrne a brit The Guardian.
A lapnak azóta uniós források megerősítették: az EU tagállamainak többsége támogatja, hogy ha az Egyesült Királyság csatlakozni szeretne az európai villamosenergia-piachoz, akkor fizetnie kell az uniós költségvetésbe is. Több ország, köztük Belgium és Németország is óva intett attól, hogy a britek „kiválogathassák” az európai egységes piac legjobb részeit maguknak anélkül, hogy betartaná a közös szabályokat.
Ez az Egyesült Királyság és az EU brexit utáni együttműködésének komoly, nagy főpróbája lehet, hiszen 2021. január 1-je óta a britek nem tagjai a közös uniós piacnak. Keir Starmer brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már májusban a villamosenergia-piacon való esetleges együttműködés kereteiről tárgyaltak. Igaz, hogy ennek mi volna az ára, még nem volt nyilvános.
Egyes lapok arról számoltak be, hogy a belépési díj 6,5 és 6,7 milliárd euró között lehet, de a The Guardian úgy tudja, hogy a Bizottság 1 és 6 milliárd euró közötti díjat javasolt, amely arányos a várható brit előnyökkel. Bizottsági tisztviselők hétfőn az uniós minisztereket tájékoztatóján „bonyolult és kihívásokkal teli partnerként” jellemezték az Egyesült Királyságot, és kijelentették: a közelgő tárgyalások során „acélidegzetre és egységre” lesz szükség. A központi kihívást a pénzügyi feltételek jelentik majd.
Többen ugyanakkor támogatják a britek szorosabb uniós kapcsolatát. Sandro Gozi, olasz centrista európai parlamenti képviselő szerint elengedhetetlen megmutatni a választóknak, hogy az újraindításnak van értelme.
