Nagy melegben a szervezet saját védelmét helyezi az első helyre, így óhatatlanul csökken a fizikai teljesítmény. Ezért, bár a nyár kiváló időszak a szabadtéri sportolásra, kulcsfontosságú a test hőháztartásának védelme, a megfelelő hidratálás, a túlterhelés elkerülése, valamint a napvédelem – mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezetője.
Az egyik legismertebb nyári veszély a hőguta, vagy hőártalom, aminek a kockázata már 28 °C felett megnő, különösen intenzív mozgás és magas páratartalom mellett. Ezt a súlyos, életveszélyes állapotot azonban több, enyhébb fázis is megelőzi, ezeket összefoglalóan hőstressznek, vagy hőkimerülésnek nevezzük.
A hőkimerülés tünete lehet fejfájás, fáradtság, izzadás, szédülés, hányinger, gyengeség. Ha ezekről a jelekről nem veszünk tudomást, könnyen érhet minket hőguta, amikor a test hőszabályozása összeomlik, a testhőmérséklet 40 °C fölé emelkedik, a bőr száraz, tudatzavar, ájulás léphet fel. Ez az állapot sürgős orvosi beavatkozást igényel – hangsúlyozza a tanszékvezető.
Dr. Torzsa Péter szerint kifejezetten fontos tudatosítani a hőguta veszélyét szabadtéri sportolásnál, mert az izmok mozgása is jelentős hőt termel. A szervezet ugyan izzadással és a bőrkeringés fokozásával próbálja hűteni magát, azonban meleg időben ez kevésbé hatékony, főleg magas páratartalom mellett, mivel a verejték nem tud elpárologni a bőrről. A test maghőmérséklete így fokozatosan emelkedik, ami egy bizonyos ponton fiziológiás válaszokat vált ki a teljesítmény visszafogására, hogy megóvja a szervezetet a túlmelegedéstől.
A hőterhelés miatt a szívnek is többet kell dolgoznia: nemcsak az izmok, hanem a bőr vérellátása is fokozódik a hűtés érdekében, emiatt a szívfrekvencia nő, a pulzus gyorsabbá válik, és a szív munkája kevésbé hatékony. Mindez gyorsabb kifáradáshoz vezet, főként tartós, állóképességi mozgásformáknál, amilyen pl. a futás vagy a kerékpározás.
A teljesítménycsökkenésben a dehidratáció is közrejátszik. Már 1-2% testtömegveszteség (azaz kb. 0,7–1,5 liter folyadékvesztés) is csökkenti az izomerőt, a mozgáskoordinációt, sőt, a sérülésveszélyt is fokozza.
A verejtékezéssel ráadásul fontos ásványi anyagok (elektrolitok) – például nátrium, kálium, magnézium – is ürül a szervezetből, ami izomgörcsöket, szédülést, hányingert, fejfájást is okozhat – hívja fel a figyelmet a tanszékvezető. Hozzátéve: a szájszárazság, a fejfájás, a szédülés, a kimerültség, az izomgyengeség és az izomgörcsök, valamint a sötét vagy kevés a vizelet már kiszáradást jelezhetnek.
A dehidartáltság a szellemi teljesítményre is hatással van: csökkenti a koncentrációs képességet, növeli az ingerlékenységet és a fáradékonyságot, ami hatással lehet a taktikai döntéshozatalra, a reflexekre. Különösen labdajátékoknál vagy koordinációt igénylő mozgásformáknál érdemes erre tekintettel lenni, mert ilyenkor könnyebben történhet sérülés, baleset. Megelőzésként érdemes legalább 3 liter folyadékot fogyasztani, és kombinálni az ásványvizet az izotóniás italokkal, különösen egy óránál hosszabb vagy intenzív sportolás során. A koffeintartalmú italokat kerülni kell, mivel vízhajtó hatásúak, és erős szívdobogást okozhatnak.
Nyáron, szabadtéri sportolásnál a harmadik legfontosabb dolog a leégés elleni védelem – mondja dr. Torzsa Péter. A napégés nemcsak fájdalmas, de hosszú távon bőrkárosodást, korai öregedést és bőrrákot is okozhat. A megfelelő UV-bőrvédelem alapja a tudatosság és a következetesség.
A fényvédő krémeket még otthon, a szabadtéri tartózkodás előtt 15–20 perccel fel kell vinni a bőrre, különösen a közvetlen napfénynek kitett részeken, amilyen az arc, a nyak, a vállak, a karok vagy a lábszár, és a krémezést 2 óránként meg kell ismételni. A napvédő készítmény legalább 30-as fényvédő faktorú és széles spektrumú (UVA és UVB ellen is védő) legyen, sportoláshoz pedig kifejezetten olyat érdemes választani, ami víz- és izzadásálló.
Dr. Torzsa Péter kiemeli a fej és a szem védelmét is, a sapka/kalap és a jó minőségű UV-szűrős napszemüveg hozzátartozik a teljes körű napvédelemhez, sportolás közben is.
