2022. augusztus 16. - Ábrahám

"A jelenlegi sztrájkjog alkotmányellenes"

Az Eötvös Károly Intézet álláspontja a pedagógusokat megillető sztrájkjog alkotmányellenes, kormányrendeletbe foglalt ellehetetlenítéséről.
2022. február 15. kedd 10:55 - HírExtra

Február 11-én este jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet [36/2022. (II. 11) Korm. rendelet], amelyben a kormány az eleve jogellenesen fenntartott veszélyhelyzet örvén most éppen a pedagógusokat mint munkavállalókat megillető sztrájkjog gyakorlását próbálja ellehetetleníteni. 

A kormány járványvédelmi szempontokra hivatkozva rendeletében oly módon határozza meg a sztrájkjog gyakorlása szempontjából kritikus, úgynevezett még elégséges szolgáltatás mértékét, hogy azzal lényegében kiüresíti a – Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után egyébként is jelentősen csorbított – sztrájkhoz, azaz a kollektív munkabeszüntetéshez való jog intézményét. 

Mint ismeretes, a sztrájktörvény 2010-es módosítása megtiltotta sztrájk indítását, ha a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről – törvényi szabályozás hiányában  – a felek (a munkáltatói és a munkavállalói oldal) nem tudtak megállapodni. Ilyenkor bármelyikük kérelmére – de ilyet nyilvánvalóan csak a munkavállalói oldal kér – a közigazgatási és munkaügyi bíróság állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. 

Ahogyan arra a 2016-os pedagógussztrájk kapcsán munkajogászok is felhívták a figyelmet, bár ez nemperes eljárásban, öt munkanapon belül történik, a keresetindítás szigorú feltételei, a másodfokú eljárás, a többszörös, érdemi vizsgálat nélküli elutasítás az új szabályt a sztrájkjog gyakorlását ellehetetlenítő akadállyá tette. A 2022. január 31-én tartott figyelmeztető sztrájk jogszerűségét tehát olyan jogi környezetben kéri számon a kormányzat a pedagógusokon, amely a sztrájkjog 2010-es, eleve alkotmányellenes korlátozásán alapszik.

Az Alaptörvényt is sérti

A kormányzat alaptörvénysértő rendeleti beavatkozása arra utal, hogy Orbán és rezsimje már azzal sem elégszik meg, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a munkavállalóknak igazat adó Fővárosi Törvényszék végzését (12.Mpk.75.018/2022/10. számú végzés) megváltoztatva (1.Mpkf.35.010/2022/8. számú végzés) a január 31-i figyelmeztető sztrájkot jogellenessé nyilvánította (arra hivatkozva, hogy 2022. január 31-én jogerős bírósági határozat még nem döntött a még elégséges szolgáltatás mértékéről). 

Arra, hogy a magyar jogállamiság milyen állapotban van, tökéletesen rávilágít a pénteken közzétett kormányrendelet: a kormány, mivel nem bízik az olykor-olykor még jogállami döntéseket hozó (az ő szempontjából tehát „kiszámíthatatlan”) bíróságokban, törvényerejű rendeletében írja elő, hogy a köznevelési intézményeknek milyen minimum szolgáltatást kell nyújtaniuk sztrájk esetében, noha erre a munkáltató és a munkavállaló megegyezése hiányában eddig a bíróság volt jogosult. 

A kormány rendeletében ráadásul olyan feltételeket szab – többek közt, hogy a köznevelési intézmények a sztrájkkal érintett munkanapon reggeltől délutánig biztosítsanak gyermekfelügyeletet, minden gyermeknek a saját osztályában, azaz a különböző osztályok nem keveredhetnek (ami egyébként sokszor a rendes munkanapok esetében sem kivitelezhető a pedagógushiány miatt); a sztrájk teljes időtartama alatt tartsák meg a tanórák 50%--át, az érettségiző középiskolai osztályok tanulói számára pedig a felkészítési óraszám 100%-át –, amelyek valamennyi pedagógusszakszervezet szerint teljesíthetetlenek, ily módon a NER a veszélyhelyzetre hivatkozva végleg megszüntetni igyekszik a sztrájk gyakorlásának eleve szűk lehetőségét.

Korlátozták az alapvető jogokat

A kormány még 2020 márciusában döntött először a rendkívüli jogrend (a veszélyhelyzet) bevezetéséről arra hivatkozással, hogy a koronavírus-járvánnyal szembeni hatékony küzdelem gyors és hatékony kormányzati cselekvést kíván. Az EKINT már ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az alapvető jogok széles körének korlátozását lehetővé tevő veszélyhelyzetet eleve indoklás nélkül rendelte el, hiszen azokat az intézkedéseket, amelyeket kimondottan a vírus elleni védekezés érdekében szükséges meghozni – a kijárási korlátozásoktól kezdve az üzletek bezárásán át a kötelező maszkviselésig –, az egészségügyi törvény alapján is el lehet rendelni. 

A lényegében kontroll nélküli rendeleti kormányzást lehetővé tevő veszélyhelyzetet a fideszes többség azóta sorozatosan meghosszabbította, legutóbb 2021. december 14-én döntöttek úgy a kormánypárti honatyák, hogy a különleges jogrend 2022. június 1-jéig hatályban marad. Korábban hosszabb elemzésben mutattunk rá, hogy a kormány a rendkívüli jogrendet elsősorban nem a járvány elleni védekezésre, hanem saját hatalmának megerősítésére használja.

A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva számolta fel többek közt az információs szabadságok jelentős részét, korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát (lásd pl. a járványügyi rémhírterjesztés, a "dudáló tüntetők" példátlan megbírságolása), döntéseivel sorozatosan megsértette az emberi méltóságot (lásd pl. a regisztrált fertőzöttekkel kapcsolatos kormányzati kommunikáció és hatósági bánásmód, a kórházi ágyak felszabadításának miniszteri utasítással való alaptörvény-ellenes elrendelése, az anyakönyvi eljárásról szóló törvénynek a strasbourgi bíróság joggyakorlatával is ellentétes módosítása, az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának elutasítása), közalapítványokba szervezte ki az állami vagyon jelentős részét (pl. az egyetemeket), lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat (pl. a gépjárműadó és a fejlesztési források elvonásával, a „különleges gazdasági övezetek” létrehozásával), a kulturális életet sújtó megszorításokat eszközölt, miközben Semjén Zsolt érdektelenségbe fúló vadászati kiállítását 1,67 milliárd forinttal segítette meg, a veszélyhelyzet első másfél hónapjában pedig naponta(!) 205 millió forintot költött sportfejlesztésekre.

A vészhelyzet csak ürügy

A kormány most a pedagógusok száját kívánja oly módon befogni, hogy ehhez a veszélyhelyzetet használja ürügyül, a parlament megkerülésével pedig egyúttal a lezüllesztett, nemzetközi összehasonlításban is siralmas állapotban lévő közoktatással kapcsolatos, a választások előtt nyilván még kényelmetlenebb nyilvános vita tereit kívánja szűkíteni. A pedagógusok a NER keretei között a polgári engedetlenség határán kénytelenek tovább vívni harcukat, hasonlóan az SZFE diákjaihoz, a véleményüket az uszító kormányzati plakátok leszaggatásával kifejezőkhöz, vagy a kórházakból fontos, mindenkit érintő információkat kiszivárogtatni kényszerülő bátor orvosokhoz. 

A jogállamiság eszméje, az erkölcs, a társadalom jelentős tömegeinek szimpátiája mögöttük áll, nem mellékesen pedig nyitva áll majd számukra a nemzetközi jogorvoslati fórumokhoz fordulás lehetősége is. Végső soron pedig áprilisban, jóllehet az autoriter állam torz választási rendszerében, tehát nem tisztességes keretek között, de mindenki kifejezheti a véleményét, hogy ilyen országban szeretne-e tovább élni, vagy sem.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gondolataink témában
Szívesen látná Orbán Viktort köztársasági elnökként?
Szó sem lehet róla
Jobb lenne, mint miniszterelnökként
Teljesen hidegen hagy
Csak, ha nincs más elfogadható jelölt
Igen, alkalmas a posztra
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását