Gazdaság / HR
Gyorsan növő fogyasztás
A korábban gondoltnál gyorsabban emelkedő GDP, keresetek és fogyasztás alapján a GKI 3,8%-ról 4%-ra emelte idei növekedési előrejelzését. A belföldi felhasználás gyors emelkedése miatt a külkereskedelmi többlet csökken, a külső egyensúly azonban az EU-transzferek gyorsuló beérkezése következtében tovább javul.
Márciusban az ipar és különösen az építőipar növekedése látványosan lefékeződött, az iparé az első kéthavi, átlagosan 5,4%-os bővülés után 2,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az építőipar dinamikája pedig az első kéthavi 35% után 1,4%-ra zuhant. Ebben szerepe volt a sok márciusi hosszú hétvége következtében kevesebb munkanapnak, de a lassulás ennek figyelembe vétele mellett is látványos.
Az építőiparban az év egészében is a 2017. évi 30%-nál sokkal szerényebb, de így is gyors, 10% körüli emelkedés várható. Az iparban a járműipari konjunktúra bizonytalansága ellenére még lehetséges a tavalyi 5% körüli ütem megközelítése. A korai húsvét megdobta a márciusi kiskereskedelmi forgalmat, mely az első kéthavinál közel 1,5 százalékponttal gyorsabban, 8,5%-kal bővült. A szálláshelyek árbevétele pedig 17%-kal, az első két havinál csaknem kétszer gyorsabban emelkedett. Idén a lakosság fogyasztása 4-4,5%-kal bővül.
A bruttó keresetek dinamikája lassuló, de még mindig gyors. 2018-ban 7% körüli, nagyon magas, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb reálkereset-növekedés várható. A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal, 3,9%-ra csökkent, ráadásul ez a közmunkás-létszám több mint 20%-os mérséklődése mellett ment végbe. Ez az adat az egyik legkisebb az EU-ban. Ha azonban a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintenénk, a magyar munkanélküliségi ráta 7,4% körüli lenne, ami magasabb az EU átlagánál.
Az infláció áprilisra 2,3%-ra gyorsult, az első négy hónap átlaga 2,1%. A leggyorsabban az élvezeti cikkek ára emelkedett; a dohányáruknál júliustól újabb adóemelés várható. Átlagon felüli az élelmiszerek áremelkedése is. Az üzemanyagoké áprilisban kezdett emelkedni, majd májusban kapott lendületet a világpiaci olajár emelkedése és a forint gyengülése következtében. A benzin 400 forint körüli literenkénti ára azonban még így is jóval elmarad a hat évvel ezelőtti 450 forintos ártól. Az év egészében 3% körüli áremelkedés valószínű. A forint gyengülése – mivel a Fed kamatemeléseit az MNB nem követi – várható volt, gyors és látványos bekövetkezte azonban főleg a Törökország iránti bizalmatlanság tovaterjedésének következménye.
Bár az európai módszertan szerint számított GDP-arányos államháztartási deficit minden bizonnyal 3% alatti marad, azonban az un. strukturális deficit – amely a gazdaság konjunkturális állapotát is figyelembe veszi – lényegesen magasabb lesz az EU-nak ígértnél. Emellett a GDP-arányos államadósság várhatóan kb. 0,5 százalékpontos, 73%-ra való csökkenése ugyancsak kisebb az EU által elvártnál.

Forrás: GKI